Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
'''Tótsolymosi Apród János'''. Kezdetben a [[királyi kancellária]] különböző tagozatain volt [[jegyző]]. Az [[1350]]-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben [[arad]]i és egri [[olvasókanonok]], 1353-ban [[zágráb]]i és [[székesfehérvár]]i kanonokság tulajdonosa, s haláláig [[erdély]]i [[kanonok]] és küküllei [[főesperes]] lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól [[esztergom]]i kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) [[esztergomi érsek]]i [[helynök]] volt. [[I. Lajos]] király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös [[káplán]]jává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években [[Visegrád]]on telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója [[nápoly]]i hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki '''Chronicon de Ludovico rege''' címen számontartott művét, mely az első világi [[életrajz]] a [[magyarországi irodalom]]ban.
Holler László szerint ő állította össze és részben írta a [[Képes Krónika]] szövegét.
 
==Források==
 
• Szabados György: A krónikáktól a gestáig
 
• HOLLER László: Ki írta a Képes Krónikát?, Magyar Hírlap, 31(1998)
 
• KARSAI Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév középkori krónikáinkban, Századok, 97(1963)
 
• Új magyar irodalmi lexikon, szerk. PÉTER László, Bp., 2000.
 
192

szerkesztés