„Macska” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A macska háziasítása és története: Forráshivatkozás pótlása. |
|||
48. sor:
Az [[ókor]]i [[Görögország története|görögök]] és rómaiak az egyiptomiakhoz hasonlóan nagy tiszteletben tartották őket. Habár [[Európa|Európában]] már az [[i. e. 5. század]]ban megjelentek a macskák az [[Itáliai-félsziget]]en létrehozott görög [[Magna Graecia]] tartományban<ref name="AnghiCsaba"/>, viszonylag későn, az [[1. század]]ban kezdtek elterjedni az [[Észak-Afrika|Észak-Afrikából]] és a [[Közel-Kelet]]ről érkező állatok, melyek génállományát a későbbiekben az európai vadmacskával történő kereszteződés gazdagította<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/378.html|title=Brehm: Az állatok világa – 11. Valódi macskák|accessdate=2007-03-12}}</ref>. Egyiptomból az akkortájt féltve őrzött macskák első példányait a görögök csempészték ki, és mire a fáraó csapatokat küldött a visszaszerzésükre, már megkezdődött az állatok terjesztése (a [[fönícia]]iak részvételével) a [[Földközi-tenger]]en keresztül. [[Britannia (provincia)|Britanniába]] (ahogy [[Pannonia (provincia)|Pannóniába]] is), az első példányokat a rómaiak vitték be, akik számára az eleinte luxusállatként tartott macskák a szabadság és a függetlenség jelképévé váltak.
A kora [[középkor]]ban a macskák Európa-szerte elterjedtek, mivel egyértelműen hasznosnak bizonyultak a földműveléssel foglalkozó területeken és a városokban is. A 9-[[10. század]] táján élt walesi uralkodó, [[Hywel Dda]] (avagy Jó Hovel) még törvényben tiltotta meg a macskák bántalmazását és elpusztítását (amellett, hogy árukat is meghatározta). Ekkortájt Angliában a ritka és értékes macskák még az udvari nemesség hölgytagjainak társállataiként éltek. A későbbiekben azonban a [[kereszténység|keresztény egyház]] a [[sátán]] képmásának, valósággal a gonosz megtestesülésének kezdte tekinteni őket, és híveinek a macskák megkínzását és megölését javasolta. Azt is hirdették, hogy a [[boszorkány]]ok éjszaka macska alakját öltik magukra. [[1484]]-ben [[VIII. Ince pápa]] [[pogány]] állatoknak kiáltotta ki őket, és ezzel hivatalosan is megkezdődött az [[évszázad]]okon át tartó üldözésük. Számuk gyors ütemben csökkent, ennek hatására az egerek és a [[patkány]]ok óriási számban elszaporodtak, és egyúttal ez tehető felelőssé a [[járvány]]ok, köztük a fekete halál, azaz a [[pestis]] megjelenéséért is
A [[tengerész]]ek ebben az időszakban is kedvelték őket, az [[Anglia|angol]] haditengerészetnél például bekerültek a legénységi állományba. Úgy vélték, hogy szerencsét hoznak gazdájuknak, és megmutatják a kedvező [[Szél|szeleket]]. Saját [[nyelv]]ükben gyakran megjelenik például a ''cicamancs'', ami gyenge szellőt jelent. A [[hajó]]kon, a 15. és a [[18. század]] között a világ összes tájára eljutottak, köztük [[Új-Zéland]]ra is, ahol helyrehozhatatlan pusztítást végeztek az őshonos, röpképtelen [[Struccalakúak|futómadarak]] körében.
| |||