Wikipédia

„Fogfejlődés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SieBot (vitalap | szerkesztései)
118 575 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: sr:Формирање зуба
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''fogfejlődés''' az a komplex folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző [[szövet(biológia)|szövetek]], morfológiai sajátosságok és a végén a [[fog]] megjelenik a szájüregben. A fogakkal rendelkező [[állat|állatoknál]] is hasonlóan zajlik le, mint az embernél.
 
Embernél két rend fogazat fejlődik ki ([[tejfog|tej]]- és [[maradó fog|maradófogak]]), míg egyes állatoknál csak egy, másoknál az egész élet során cserélődik (revolver fogazat). Az emberi tejfogak fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetén elkezdődik, míg a maradó fogak-é a huszadik héten.
8. sor:
C: fogzacskó]]
 
Egy fog a fogcsírának nevezett [[sejt|sejttömörülésből]] alakul ki. Ezek a sejtek az [[első kopoltyúív]] [[ectodermaektoderma|ectodermájábólektodermájából]] és a [[ideglemez]] (crista neuralis) [[ectomesenchyma|ectomesenchymájából]] származnak. Egy fogcsírán belül három részt különböztetünk meg: ''zománcszerv''et, ''fogpapillá''t és ''fogzacskó''t.
 
A hám erdetű (ectodermálisektodermális) ''zománcszerv''ben négy sejtréteg figyelhető meg: külső zománchám, reticulum stellatum, stratum intermedium és belső zománchám. Utóbbiból fognak kialakulni a [[fogzománc|zománcot]] termelő sejtek, az [[ameloblaszt]]ok. A külső és belső zománchám a majdani gyökér helyén találkozik és kialakítja a Hertwig-féle hámhüvelyt, mely a gyökér fejlődését fogja irányítani.
 
A [[kötőszövet]] eredetű (ectomsenchymalis) ''fogpapilla'' zománcszerv fele eső részén [[odontoblaszt]]ok differenciálódnak, melyek a [[dentin]]t fogják termelni. A fogpapilla többi részéből a [[fogbél]] fejlődik ki. A zománcszerv és a papilla találkozásánál lévő [[alaphártya]] alakja fogja megadni a fog végső alakját. Ez már korai stádiumban jól megfigyelhető.
 
A szintén kötőszövet eredetű fogzacsakóbólfogzacskóból a fog rögzítő elemei alakulnak ki: [[fogcement|cement]], [[gyökérhártya]], [[fogmeder]] és az [[fogíny|íny]].
 
==Szakaszai==
Első lépésként az [[elemi szájüreg]] ''(stomodeum)'' ectodermájaektodermája a mélybe nyomul és egy sáncot képez: ez a ''sulcus vestibularis''. Belső oldalán a [[fogléc]] ''(lamina dentalis)'' külső oldalán az [[ajakléc]] (lamina vestibularis) található. Az ajaklécből fog kialakulni a pofa és az ajkak.
 
A fog fejlődése során különböző fázisokat külőnítünk el: csíra vagy bimbó, sapka, harang és érési szakaszokat. Ezek követik egymást és nem mindig különíthetők el. Tulajdonképpen a fogcsírát alkotó sejtek különböző differenciálódási szakaszai.
===Csíra szakasz===
A fogléc "csúcsán"„csúcsán” az ectoderma újból befűződik az alatta lévő mesenchymabamesenchymába. Itt a sejtek gyors szaporulatba kezdenek, az ideglemezből származó ectomesenchymalis sejtekkel együtt, kialakítva a fogcsírát. Ebben a fázisban még nem figyelhető meg a sejtek jellegzetes elrendeződése.
===Sapka szakasz===
[[image:capstage11-23-05.jpg|right|150px|thumb| Szövettani metszet egy sapka stádiumban lévő fogcsíráról.]]
29. sor:
Ebben a szakaszban kezdődik el zománcszerv sejtjeinek a differenciálódása. Kialakul a köbös sejteket tartalmazó ''külső''- és ''belső zománchám''. A kettő közt csillag alakú sejteket figyelhetünk meg, ezért a réteg neve ''reticulum stellatum''. Ezek a sejtek [[glükózaminoglikán]]okat termelnek. A molekulák bontása révén energia szabadul fel, ezt az energiát használják fel az [[ameloblaszt]]ok, mivel nincs közvetlen vérellátásuk.
[[image:Latebellstage11-18-05.jpg|right|200px|thumb|Késői harang szakasz, ahol már nincs meg a fogléc, és a fog formája is kialakult.]]
A stratum intermedium szintén köbös sejtjei a belső zománchámot veszik körül. Az a megfigyelés, miszerint a bennük található [[glikogén]] a zománc képzésének a megindulásakor eltünik, arra utal, hogy hasonló szerepe lehet mint a glükózaminoglikánoknak. Kezdetben csak a két réteg sejt "felélésével"„felélésével” történik a zománc képzése. Később ugyancsak érmentes marad a zománcszerv, de körülötte dús kapilláris hálózat jelenik meg, melyből diffúzió révén kapja a tápanyagokat.
 
Szintén ebben a fázisban veszíti el a fogcsíra a kapcsolatát az elemi szájüreg hámszövetével. A belső zománchám számos redőt vet. Valószínű, hogy ezen csomók, kötegek szerepe a fog csücskeinek és árkainak a kilalakítása.
35. sor:
[[Image:Enamelmineralization11-17-05.jpg|left|250px|thumb|Koronai szakasz: dentin és zománc termelése.]]
Ebben a szakaszban kezdődik el a zománc és a koronai dentin lerakása. A gyökér fejlődése csak a korona teljes kialakulása után kezdődik el.
A belső zománchám sejtjei addig osztódnak, míg kialakul a fogra jellemző forma. Ekkor leáll a sejtosztódás és a sejtek megnyúlnak, henger alakúak lesznek, sejtmagjuk eltávolodik a dentális papillától, kialakulnak az ún. [[ameloblaszt|preameloblasztok]]. Ezek indukálják a dentális papilla zománcszervhez közel eső sejtjeit, melyek szintén henger alakúak lesznek, megnő a [[sejtszervecske]] számuk és a [[dentin]] szerves állományát kezdik lerakni. Egy bizonyos vastagságú réteg lerakása után az mineralizálódik. Most a dentin megjelenése lesz a stimulus a peameloblasztok számára, melyek [[ameloblaszt]]okká differenciálódnak és elkezdik a [[fogzománc|zománc]] szintézisét. A dentin lerakása közben az odontoblasztok a dentális papilla felefelé visszahúzódnak, miközben az ameloblasztok ellentétes irányba, a külső zománchám fele vándorolnak.
 
Kisérletekkel bebizonyították, hogy hogy ha a preameloblasztok nem alakulnak ki az egész korona fejlődése elmarad, mert az odontoblasztok nem differenciálódnak és így később az ameloblasztok sem alakulnak ki.
41. sor:
==Keményszövetek kialakulása==
===Dentin===
A dentin termelődik elsőnek a fog szövetei közül. Mindig egy majdani csücsöknek megfelelően. A dentin legnagyobb mennyisége a fogfejlődés során képződik, ez a ''primér dentin''. De az élet során folyamatosan termelődik az ún. ''szekundérszekunder dentin''. ''Tercier'' vagy ''reaktív dentin'' a fog szöveteinek a károsodásakor termelődik.
 
Az [[odontoblaszt]]ok, differenciálódásuk után rögtön elkezdik a dentin lerakását. Kezdetben egy vastag [[kollagén]]rostokból álló, kevésbé mineralizált réteget raknak le. Ebben a ''mantle-dentin''nek nevezett, kb. 5-30 μm vastag rétegben a dentin csatornák is hiányoznak. Később az odontoblasztok visszahúzódásuk közben nyúlványokat növesztenek. Ezek a dentinréteg vastagodásával párhuzamosan növekednek. A bennük található mikrotubulusokon keresztül nagy anyagtranszport folyik. Egyrészt az új predentinréteg képzéséhez szükséges kollagén és egyéb szerves anyagok, másrészt a mineralizációhoz szükséges [[ásvány|ásványi anyagok]] szállítása. A mineralizáció során egyes szerves anyagok lebomlanak és ezek is a Tomes-nyulványokon át távoznak.
 
A gyökéri dentin csak a fogkorona teljes kialaklásakialakulása után kezd lerakódni. Termelődését a Hertwig-féle hámhüvely sejtjei indítják el.
 
===Zománc===
59. sor:
Csak a fog áttörése után, az [[okkluzió]]ba kerülés közben, rendeződnek a rostok a megfelelő irányba (függőleges, vízszintes, ferde). Ugyancsak ekkor rakódik le a cement nagyrésze. Ha a fogzacskó sejtjei csak részben tűnnek el, ún. ''Malassez-féle sejtekként'' maradnak vissza. Ezek általában latensek, de bizonyos, még nem tisztázott körülmények között (pl. [[gyulladás]]), [[ciszta|cisztákká]] alakulhatnak.
 
A [[fogíny]] teljesen külön fejlődik a fog többi szövetétől: a szájüreg hámsejtjeiből alakul ki, a [[fogelőtörés]] során. Miután a [[fogzománc|zománc]] képződése teljesen befejeződött a redukált [[ameloblaszt]]ok és a külső zománchám összetapad. Ez az ''elsődleges hámtapadás''. A fogelőtörés későbbi szakaszában, amikor a fog eléri a szájüreg hámrétegét, a külső zománchám és a hámréteg [[bazális]] setjeisejtjei egymásba folynak. Ezek a sejtek alkotják a ''junctionális epithel''t és ezt már ''másodlagos hámtapadás''nak nevezzük. A hámréteg megszakadásától a fog [[okklúzió]]ba kerüléséig a junctionális epithel folyamatosan [[apikális (fogászat)|apikális]] irányba vándorol. A sejtek [[hemidesmosoma|hemidesmosomákkal]] fognak a foghoz tapadni.
 
==Fogelőtörés==
154. sor:
 
{{Link FA|en}}
 
[[en:Tooth development]]
[[de:Ontogenetische Entwicklung der Zähne]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogfejlődés”