„Epreskert” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: nem kápolna, hanem a kálvária |
|||
9. sor:
[[1882]]-ben a főváros néhány telekrészt adott a Magyar Képzőművészeti Akadémia céljaira, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. [[1883]]-ban az iskolák tanárai, [[Benczúr Gyula]], [[Lotz Károly]], [[Székely Bertalan]], [[Feszty Árpád]] és [[Zichy Mihály]] térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a [[Benczúr utca|Benczúr]] és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. [[1886]]-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját [[Zala György]] és itt készítették el [[Schikedanz Albert]]tel a Hősök téri [[Millenniumi emlékmű]] szobrait.
Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az [[I. világháború]] előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. [[1921]]-ben
A közepén a [[Mayerhoffer András]] által [[1744]]–[[1749]]-ben készített [[józsefvárosi kálvária]] áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére [[1894]]-ben kövenként vittek át mai helyére a [[Kálvária tér]]ről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári [[Mátyás-templom|Nagyboldogasszony-templom]] átépítésekor a régi templom egyes részleteit.
| |||