„Epreskert” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
[[1882]] előtt elvadult [[eperfa]]liget volt e helyen, ezt [[Stróbl Alajos]], a legendás „szobrászpápa” hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az [[1870-es évek]]ben jöttek benne létre. [[1879]]-ben [[Huszár Adolf]] kapott itt telket, hogy elkészíthesse [[Deák Ferenc]] szobrát a politikus [[Kerepesi temető]]ben fölépített mauzóleumába.
 
[[1882]]-ben a főváros néhány telekrészt adott át a Magyar Képzőművészeti Akadémia céljairaMintarajziskolának, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. [[1883]]-ban az iskolák tanárai, [[Benczúr Gyula]], [[Lotz Károly]], [[Székely Bertalan]], [[Feszty Árpád]] és [[Zichy Mihály]] térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a [[Benczúr utca|Benczúr]] és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. [[1886]]-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját [[Zala György]] és itt készítették el [[Schikedanz Albert]]tel a Hősök téri [[Millenniumi emlékmű]] szobrait.
 
Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az [[I. világháború]] előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. [[1921]]-ben megmaradt műtermei beolvadtak a Képzőművészeti Főiskolába.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Epreskert