4 848
szerkesztés
„Heurisztika” változatai közötti eltérés
nincs szerkesztési összefoglaló
(helyesírási hibák javítása) |
|||
|
'''
===A heurisztika a jelenkori filozófiában===
A jelenkori [[Filozófia|filozófiában]] azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát.
===Matematikai heurisztika===
„Heurisztika: feltalálási mód, utasítás arra nézve, hogyan lehet metodikai úton valamit feltalálni; tudományos kutatásoknál a megtalálás, a feltalálás módja; az alkalmazott logika egyik része. H. az oktatásban az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, törvényeket megállapítani. A H. az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A H. természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de igenis ott, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzeteket és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a H-nak, hogy (1.) ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást; (2.) hogy felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését; (3.) hogy a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti. H. a retorikában az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.”▼
A [[Matematika|matematikában]] heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével.
===Heurisztikus problémamegoldás===
A heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú [[logika]]i úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak.
===Heurisztika az [[oktatás]]ban===
▲
* ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást;
* felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését;
* a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti.
===Heurisztika a [[Klasszikus retorika|retorikában]]===
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.
===Irodalom===
* Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája
* Kupcsikné Fitus Ilona: Problémamegoldás. Budapest : Számalk, 2006
| |||