„43M Turán” változatai közötti eltérés

a
jav.
a
a (jav.)
}}
 
A '''43 M Turán''' a Magyar Királyi Honvédség számára a [[második világháború]] idején kifejlesztett [[harckocsi|nehéz harckocsi]] volt. Sorozatgyártására nem került sor, mindössze egy prototípusa készült el két különböző kialakítású toronyaltoronnyal. Hosszú csövű '''Turán 75''' néven is ismert.
 
Az új harckocsitípusnak a hosszúcsövű, 75 mm űrméretű löveggel ellátott '''TuránatTuránt''' szánták. A sok reménnyel kecsegtető 43 M 75 mm-es hosszú csövű páncéltörő ágyúból gyártási gondok miatt csak kettő darab készült.
 
[[1943]]-ban a [[Weiss Manfréd Művek]] szakemberei megszerkesztették a [[Turán II.]] változatot. A kísérletekhez a 012. alvázszámú harckocsit használták fel, melyhez kétféle kísérleti tornyot készítettek. A 75 mm-es ágyú beépítése miatt a torony kiegyensúlyozatlan lett, ezért az egyik tornyot meghosszabbították, a másikat megmagasították. Az utóbbi megoldással Bertholomeidesz ezredes ötletét valósították meg, hogy a parancsnok állva irányíthasson, a kinyitott kupola takarja, de a prizmákon lásson ki. Ez az ötlet azonban nem vált be: a harckocsi nagyon magas lett. A legyártott 2 db löveg közül egyet a Turán III., egyet a [[Zrínyi (rohamlöveg)|Zrínyi I]] prototípusa kapott. Az előbbi típus [[1944]] tavaszán hagyta el a szerelőcsarnokot. Írásos dokumentáció további sorsáról eddig még nem került elő. A visszaemlékezések szerint a [[Haditechnikai Intézet|HTI]]-ben a szükséges vizsgálatot lefolytatták. A mellső páncél vastagságát 80 mm-esre növelték. Védettségét az előtétpáncélzat (kötényezés) is növelte. Azonban a fegyver hatékonysága és a tank védettségének nővekedésenövekedése a mozgékonyságának csökkenésével járt együtt. Ugyanis a motor teljesítménye változatlan maradt, és a harckocsi tömege 21 tonnára nőtt.
A harckocsi védettségének kötényezéssel való növelése a Weiss Manfréd szakembereinek ötlete volt. A diósgyőri gyárban 5 ill. 8 mm vastagságú szívó acéllemezből perforált kivitelben készítették a védőlemezeket. Oldalanként 3-4 lemezből állították össze és a sárhányókra felhegesztett kampókra helyezték. A felfüggesztést úgy alakították ki, hogy ne legyen merev, de a lemezek mégis olyan biztosan álljanak, hogy a terepakadályoknál is rögzítve maradjanak. A tornyot és a parancsnoki kupolát a homlokpáncél kivételével szintén ellátták előtétpáncéllal. Távolsága a főpáncéltól 250 mm volt. A felszerelését a csapatjavító műhelyekben is el tudták végezni. Weiss Manfréd gyártól 300 készlet került a csapatokhoz és a Turánok nagyrészét fel is szerelték vele. A tömeg csökkentése érdekében a páncéllemezeket perforálták, de így is 1 tonnával növelték a harckocsi tömegét.
 
A Turánok átépítése Turán III. típusúvá már nem valósulhatott meg. [[1944]] [[július]]ában és [[augusztus]] elején a Weiss Manfréd Műveket ért sorozatos bombatámadások miatt erről a tervről le kellett mondani.
 
==Források==