„Filogenetikus rendszertan” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
===Ontológia===
'''Ernst Haeckel'''
Az állatvilág utolsó nagy törzsét, amelyhez az ember is tartozik gerinchúrosoknak nevezik. Az ide tartozó állatok rokonsága csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha fejlődésük legkorábbi állapotait (embrionális szakasz) összhasonlítjuk. Felismerhető, hogy az embriók hátoldalán korán kialakul egy barázda, ami később velőcsővé zárul. Vele egyidőben alatta egy pálcaszerű rugalmas test az ún. gerinchúr, a ''Chorda'' jelenik meg, amely a tengelyváz legegyszerűbb formája. Az alsóbbrendű gerinchúrosoknak, pl. a lándzsahalak (''Acrania'') ez a ''Chorda'' alkotja szinte az egész vázát. A magasabbrendű gerinchúrosok gerinchúrja körül porc, illetve csontgyűrük képződnek, és ezekből alakul ki a gerincoszlop. Ennek az állatcsoportnak összes fajaira rendkívül jellemző rugalmas pálca az, amelynek a gerinchúrosok nevüket köszönhetik (''[[Chordata]]''). [[Soó Rezső]] ''Fejlődéstörténeti növényrendszertan'' című könyvében a [[Juniperus]] (''boróka'') [[nemzetség (biológia)|nemzetséget]] hozza fel példaként. A fenyők [[osztály (rendszertan)|osztályába]] tartozó nemzetségre jellemző, hogy bár egyes fajai [[tűlevél|tűlevelek]] helyett pikkelyszerű [[levél (növény)|leveleket]] viselnek, a [[mag]] csírázásakor az első levelek (''sziklevelek'') mindig tűlevelek. A jelenségből Soó azt a következtetést vonja le, hogy a ''Juniperus'' fajok ősei tűlevelesek voltak, és a faj egy régebbi állapota jelenik meg az egyedfejlődés korai szakaszában.
|