„Kvark-gluon plazma” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kapcs.ford. |
Bevezetés és a plazma név értelmezése |
||
1. sor:
'''A kvark-gluon plazma''' ''quark-gluon plasma (QGP)'' a [[kvantum-színdinamika]] egyik fázisa, ami igen magas hőmérsékleten, és/vagy igen nagy sűrűség esetén jön létre. Az anyagnak ez a fázisa (halmazállapota) gluonokból és (csaknem teljesen) szabad kvarkokból áll,
A [[CERN]] az 1980-as évek közepén kezdett kísérletezni [[CERN|szuper protonszinkotron]]jában (SPS) egy QGP létrehozásával. A munkát folytatta az 1990-es években is és végülis az ezredforduló évében
Jelenleg az amerikai ==Bevezető==
A [[plazma]] állapot annyiban különbözik az anyag normális, [[hadron]]okba zárt állapotától, hogy hadron állapotban a [[kvark]] vagy egy [[részecskefizika|antikvark]]hoz csatolva [[mezon]]ként, vagy két másik kvarkhoz csatolva [[barion]]ként (mint [[proton]], vagy mint [[neutron]]) van jelen a természetben, ami a kvarkok szabad mozgását teljesen meggátolja. A kvark-gluon plazmában ezzel szemben a mezonok és a barionok elvesztik egyéniségüket és mind a kvarkok mind a gluonok szabadon mozoghatnak.
==Hogyan került a plazma név erre az állapotra?==
Általában azt az állapotot nevezzük plazmának amelyben az egyéni részecskék elektrosztatikus [[töltés]]ét a többi jelenlevő töltés ernyőzi. Így [[Coulomb]] törvénye módosul, vagyis a töltés nagysága itt nem állandó, hanem az a többi töltés távolságától függ.
Az OGP-ben a kvarkok [[részecskefizika|szín-töltés]]e ugyancsak ernyőződik. Az azelőtt jól ismert plazma állapottal való hasonlatosság nemcsak ez, de különbség is van: míg a jólismert plazmában a töltés [[részecskefizika|abelian]], a szín-töltés [[részecskefizika|nem-abelian]].
| |||