„Götz László” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
 
== Munkássága ==
[[1981]]-ben kezdte el magánkiadásban publikálni azokat az őstörténeti dolgozatait, melyek a "[[neolit forradalmak]]"-kal összefüggésben teljesen új alapokra helyezték az etnikumok, kultúrák és a nyelvek rokonságának kérdését. Élesen bírálja az "indogermán„indogermán" és a "finnugor„finnugor" iskola nézeteit, követelve valamennyi segédtudomány bevonását a magyar és az egyetemes történelem, illetve nyelvészet vizsgálatába. Műveiben kiemelten foglalkozik a sumér kultúrával és nyelvvel. A sumér idiómát az újkőkori, kőrézkori ([[eneolitikum]]) és kora bronzkori Elő-Ázsia legfontosabb dialektusának tartja. A sumér és más közel-keleti eredetű nyelvek hatása – véleménye szerint – a későbbi civilizációkra felmérhetetlen volt.
 
Kritikája végső soron a Herrenvolk-teóriával közös talajon fogant indogermanisztika és a hangtörvényes nyelvészkedés ellen irányul. Nem hisz benne, hogy az ún. [[szabályos hangváltozások]] mindenütt, valamennyi népnél érvényesülnének, és rámutat, hogy ez csak úgy volna lehetséges, ha feltételeznénk egy egyetemes és transzcendens mozgatóerő létezését. A szabályos hangváltozásokkal szemben a nyelvfejlődésben a szemantikai változásokra, az emberi elme kreativítására helyezi a hangsúlyt. Ebben az összefüggésben bírálja a finnugrisztika módszereit és következtetéseit is. Rámutat az indogermán és a finnugor irány kialakulásának tudománypolitikai kapcsolódásaira.
 
Következtetéseinek levonásakor az ún. radiokarbon-törésvonal létét nemcsak figyelembe veszi, de kialakulására is magyarázatot ad [[Jakucs László]] geológus és [[Makkay János]] régész nyomán. "Ezt„Ezt a fejezetét tanítani kellene, annyira lényeges ... A <sup>14</sup>C-es eredmények alkalmazásával két ellentmondó iskola keletkezett ...Götz László a természettudományos szakember mélyreható vizsgálata után fel tudta tárni az ellentmondás okait..." – olvashatjuk László Gyulától.
 
== Művei ==