„Salon” változatai közötti eltérés

145 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
bőv.
(bővítés)
(bőv.)
Magyarosan Szalon, az élő [[festőművész]]ek kiállításának elnevezése, elsősorban mindig a [[párizs]]i Salont értik ez alatt, hiszen Franciaországban alakult ki a [[17. század]] közepe táján. A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban, de még a [[20. század]]ban, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak.
 
Már a [[17. század]]ot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást [[1648]]-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a [[céh]]szervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon az [[akadémia]] irányítása alá került. A [[18. század]] elejétől a [[Louvre]]-ban rendezték a kiállításokat. [[1793]] óta oszt a zsüri díjakat. A szervezet több ízben változott. Szakadás [[1889]]-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon [[1849]]-ben a Tuileries-be költözött, majd [[1856]]-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat. A párizsi Salonban [[Munkácsy Mihály]] nagy sikert aratott [[1869]]-ben ''Siralomház'', [[1876]]-ban pedig a ''Műterem'' c. festményével.
 
A [[19. század]] közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük [[Gustave Courbet]], [[Édouard Manet]] műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért [[1863]]-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására [[III. Napóleon]] elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki.
146 763

szerkesztés