Wikipédia

„Rimini aranybulla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
34 542 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
34 542 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Rimini aranybulla''' [[II. Frigyes német-római császár]] kiváltságleve, amit a [[Német Lovagrend]] [[nagymester|magisterének]]ének, [[Salzai Hermann|Hermann von Salzának]]ak nyújtott át az [[itália]]i [[Rimini]] városában [[1226]]. [[március 26]]-án.
[[Kép:Peter Janssen- II. Frigyes bebocsátja a német lovagokat Poroszföldre.jpg|thumb|right|180px|[[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes német császár]] bebocsátja a [[Német Lovagrend|teuton lovagokat]] Poroszföldre.]]
 
A Német lovagrendet [[1225]]-ben [[II. András]] [[Magyar Királyság|magyar király]] elűzte [[Erdély|Dél-Erdélyből]]. Ennek oka ugyanis az volt, hogy korábban nekik adományozott [[Barcaság|borzasági]] vidéken és a [[kunok]]tól elfoglalta [[Havasalföld|havaselvei]] területek összekapcsolásával önálló országot akartakakart alapítanikiépíteni, s ehhez [[III. Honorius pápa]] támogatását kérték, hűbéruruknak ismerve el.<br>
A [[Lengyelország]]ba menekült lovagok [[Konrád lengyel fejedelem|MazowszeiMazóviai Konrád]]tól ajánlatot kaptak, hogy telepedjenek le [[KulmChłemnó|KulmerlandKulm]]ban és védjék meg a lengyel határt a [[Balti-tenger]] partvidéke felől jövő támadásoktól. A Támadók nem mások voltak, mint a pogány [[balti népek|balti]] [[poroszok]]. AKonrád területeiketúgy pedigszerette hódítságvolna, megha Konráda rend meghódítja a területeket az ő részére.<br>
 
A rend nagymestere Salzai [[Németország]]ban több fontos szolgálatot tett Frigyes német-római császárnak, ezért az Itáliában tartozkodó császár hálája jeleképp egy kiváltságlevelet adott neki, amelyben jogot szerzett nekik a majdan meghódítandó területek birtoklására. Emellé különállást biztosított a [[Német-római CsászárságBirodalom|Német birodalom]]tól.<br>
 
A bulla többek közt ezt tartalmazza:
:''"Konrád testvérünk felajánlotta és megígérte Herrmann testvérünknek, a jeruzsálemi németek Szűz Mária szent kórháza (a német lovagrend) nagymesterének, hogy a rendnek adományozza a Kulmer földet, amely területe és a poroszok között van, hogy birtokukba vehessék Poroszországot (Terra Prussiae)... emlékeztetünk arra a tényre, hogy ez a terület a birodalomhoz tartozik, megbízunk a nagymester itéletében ... emlékeztetünk arra, hogy Poroszország összes területére a birodalomnak ősi joga van..."''
 
Konrád formálisan csak [[1228]]-ban egyezett bele az aranybulla végzésébe. [[1230]]-ban a [[kruszwicai egyezmény]] ezt szentesítette elvileg, de a jelenkori történészeknek is az a véleménye, hogy ezt a lovagok meghamisították.<br>
[[1234]]-ben [[IX. Gergely pápa]] [[1234-es pápai privilégiumok|privilégiumá]]ban megerősítette a rimini aranybullát.
 
A privilégium, mint a német lovagrend államának alapköve, ugyanakkor akadályt is jelentett, hogy a lovagrend visszaszerhesse [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ot, amit [[Brandenburgi Albert|Albrecht von Hohenzollern am Brandenburg-Ansbach]] prostestáns világi hercegséggé szervezett át az egyházi államból, tekintve, hogy az aranybulla külön választotta az országot Németországtól, tehát valójában sosem képezte a birodalom részét.
 
==Külső hivatkozások==
* Bernt Engelmann: Poroszország, Gondolat Kiadó, [[Budapest]], [[1986]]. ISBN 963 281 716 8
 
[[Kategória:Németország történelme]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rimini_aranybulla”