„Maastricht” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a irsz |
|||
23. sor:
Stratégiai szerepe miatt többször gazdát cserélt. [[1632]]-ben Frederik Hendrik orániai herceg az Egyesült Tartományokhoz csatolta, majd Maastrichtban hatalmas erődrendszert építettek ki (l. fenti kép). Ezt az erődöt ostromolta [[1673]]-ban [[XIV. Lajos francia király]]; e harcokban hunyt el a [[Id. Alexandre Dumas|Dumas]] hősét ihlető [[d'Artagnan]] herceg is (szobra ma is látható a várfal maradványainál). A város elesett, de a [[Nijmegen|nijmegeni]] béke ([[1678]]) után visszakerült Hollandiához. [[1748]]-ban rövid időre ismét francia megszállás következett az [[Osztrák örökösödési háború]] okán. [[1794]] és [[1815]] között a [[Franciaország|Francia Birodalom]] része, majd a frissen alakult Limburg provincia székhelye. [[1830]]-ban, [[Belgium]] különválásakor megőrzi hűségét a Holland királyhoz, annak ellenére, hogy Limburg nagy része belga befolyás alá kerül. Nagyhatalmi döntések eredményeképpen Limburg kettészakadt, keleti része holland maradt, bár Maastricht Belgium földrajzi és kulturális közelsége miatt azóta is megőrizte egyedi arculatát.
A [[második világháború]] Maastrichtot sem hagyta érintetlenül. [[1940]]. [[május 10]]-én foglalták el a [[Németország|német]] csapatok, de [[1944]] [[szeptember 14]]-én Maastricht volt az első holland város, amit a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetségesek]] felszabadítottak. A XX. század második felében a környék [[bányászat]]a, [[nehézipar]]a összeomlott, Limburg Hollandia legszegényebb provinciája lett. Mára, az oktatás fejlesztésének köszönhetően, fellendült
==Nevezetességek==
| |||