„Úszóhólyag” változatai közötti eltérés

[[Kép:Usz2.jpg|right|thumb|]] Nyílt úszóhólyagos ''Physostomi'' (légjáratos) halak: ide tartoznak a [[pontyfélék]] (''Cyprinidae'') [[pontylazacfélék]] (''Characinidae''), [[harcsafélék]] (''Siluridae''), [[angolnafélék]] (''Anguillidae''), [[csuka]] (''Esox lucius''), amelyek egész életük során rendszeresen megismétlik az úszóhólyag feltöltését, mert a légjárat összeköttetésben marad a nyelőcsővel[[nyelőcső]]vel. A feltöltődés és a leengedés ugyanazon a légjáraton megy végbe.

[[Kép:Usz3.jpg|right|thumb|]] Zárt úszóhólyagos halak ''(Physoclisti)'': ide tartozik a ''[[Cichlidae]]'' család összes faja, [[tőkehalfélék]] (''Gadidae''), [[pikófélék]] (''Gasterosteidae'') és a [[csapósügér]] (''Perca fluviatilis''). Náluk az első feltöltődést biztosító légjárat csak az úszóhólyag első feltöltődésig marad működőképes, ezután ez elzáródik és visszafejlődik. Náluk a feltöltődés és a leengedés folyamata másképp működik, mint a légjáratos halaknál. Az úszóhólyag alsó részén a falában helyezkedik el a különleges gázmirigy – ezt [[csodarece|csodarecének]] is hívják (''rate mirabile'') – ami hajszálérkötegekből áll. A gázok ezen keresztül közvetlenül a hal véréből diffundálnak az úszóhólyag terébe (magyarul: a hal "bepúzza" a szükséges mennyiséget). A fölösleges gáz leengedése (visszadiffundálása) az úszóhólyag felső részén található másik gázmirigyen keresztül történik. De, hogy ez a folyamat ne állandóan, hanem csak a túltelítődés esetén menjen végbe, a mirigyterület körül van egy kör alakú redő, az ún. zsilip. Ez a nyílás pupillaszerű ovális alakú, amely tágítható és szűkíthető, sőt teljesen el is záródhat. A diffundálás és a visszadiffundálás művelete összehangolt, amikor működik a gázbebocsátás az ovál bezárul.