„Magyarországi ruszinok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ történelmi kiegészítés |
|||
1. sor:
{{Magyarország nemzetiségei}}
==Történelem==
==Történetük==
A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a ''rusz'' népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Dukhnovics [[eperjes]]i ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a [[Kárpátok]] vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi [[Magyarország]]on történt, a [[felvidék]]i szláv lakosság [[szlovákok|szlovák nemzetté]] formálódásával és a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] uralom alatt álló [[Galícia]] kisorosz és a kozák lakosságának [[ukránok|ukrán néppé]] válásával egyidőben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv [[Rusz]]ból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor voltak. Emiatt nehéz volt azonnal összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták ezért a ruszinokra is igyekeztek kiterjesztették a befolyásukat. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görög katolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin néprajzi csoportok]]
A ruszinok eredetüket tekintve mind a [[Kárpátok]]hoz kötődtek: a történelmi Magyar Királyságban élő csoportjaik a mai [[Kárpátalja]] és Kelet-[[Szlovákia]] területén éltek. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a [[18. század]]ban a mai Magyarország északkkeleti vidékeire.
[[Magyarország]]on a szocialista [[Kádár János|Kádár]]-korszakban a ruszinokat a hazai [[Magyarországi szlovákok|szlovákságba]] sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Szerencsére a komlóskai születésű ruszin költő, [[Hattinger-Klebaskó Gábor]] – aki szlovákosítás ellenére ruszinnak vallotta magát – saját erőfeszítésével buzdította a ruszinságot. Sok ruszin irodalmat írt, majd társa, [[Csépányiné Kiss Judit]] is követte őt. Majd [[rendszerváltás]] után, [[1991]]-ben a [[magyar kormány]]zat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin [[helyi kisebbségi önkormányzat|kisebbségi önkormányzat]]ok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű [[ruszin irodalom|irodalom]], kultúra művelése, [[Komlóska|Komlóskán]] létrejött a [[Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ]], egy nemzetiségi óvoda és iskola is.
| |||