„Andorra történelme” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kategorizálás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az [[Andorra|Andorrai Hercegség]] a [[Pireneusok]] láncai között megbúvó [[európa]]i miniállam. Területe a két nagy szomszédos ország, [[Franciaország]] és [[Spanyolország]] vitája miatt válhatott függetlenné.<br>
[[Kép:Coat of arms of Andorra.svg|thumb|150px|right|[[Andorra címere]]]]
==Az állam létrejötte==
A hegyvidéki ország története a kora középkorban kezdődött, amikor [[Nagy Károly]], frank uralkodó egy spanyol őrgrófsághoz csatolta a területet, és a völgységnek kiemelkedő jogokat adott, mert annak lakói segítették a [[király]]t a [[mórok]] elleni küzdelemben. [[819]]-ben Andorra az [[urgel]]i [[gróf]]ok tulajdonába került, majd a grófok hitük zálogául az egyháznak ajándékozták a vidéket. Ettől kezdve mind a mai napig Urgel [[püspök]]e az ország egyik államfője. Az erős államok határán fekvő Andorra hamar konfliktus tárgya lett, és hogy megelőzzék a háború kitörését, [[1278]]-ban a francia [[Foix]] grófja és Urgel püspöke szerződésben fektette le Andorra viszonyait. Eszerint a terület kettejük közös irányítása alatt állt, és Andorra ezért függetlenedett a két szomszédos királyság fennhatósága alól. A közös fennhatóság mind a mai napig fennmaradt, bár ma már nem Foix grófjai irányítják Andorrát. A [[14. század]]ban a grófok jogai a [[navarra]]i királyra szálltak, majd [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] uralkodásával a francia királyhoz kerültek.
==A parlament felállítása==
[[1419]]-ben [[Andreu d’Alas]] engedélyt kapott a két társhercegtől a [[Counsell de la Terra]] - a [[parlament]] szerepét betöltő [[Andorrai Völgység Általános Tanácsa|Főtanács]] elődjének – létrehozására, mely [[Európa]] egyik legrégebbi parlamentjének tekinthető. A Tanács tagjait a házzal rendelkező családfők választották.
[[1970]]-ben vezették be az általános választójogot, és [[1982]] óta van a völgységnek önálló kormánya. Első alkotmányát [[1993]]-ban fogadták el. Ebben pontosan megfogalmazták a két társfejedelem szerepét. Szerepüket a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötésében való részvételre korlátozták. Szétválasztották az egyház és az állam ügyeit, valamint az addig tisztázatlan törvényhozói szerepet is a 28 tagú ''Andorrai Völgység Általános Tanácsa'' kezébe tették.▼
==Külső támadások==
[[1505]]-ben a spanyol korona meg akarta szerezni magának a hegyvidéki hercegséget, de a déli sereget a franciák megakadályozták tervükben, így maradt minden a régiben. [[1607]]-től elhatározták, hogy Andorra irányítása a mindenkori francia államfőre és Urgel püspökére tartozik. [[1806]]-ban [[I. Napóleon]] uralkodása alatt Andorra élére választott tanács került.
==Külpolitika==
▲[[1970]]-ben vezették be az általános választójogot, és [[1982]] óta van a völgységnek önálló kormánya. Első alkotmányát [[1993]]-ban fogadták el. Ebben pontosan megfogalmazták a két társfejedelem szerepét. Szerepüket a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötésében való részvételre korlátozták. Szétválasztották az egyház és az állam ügyeit, valamint az addig tisztázatlan törvényhozói szerepet is a 28 tagú ''Andorrai Völgység Általános Tanácsa'' kezébe tették.
[[kép:HenriIV.jpg|thumb|right|180px|[[IV. Henrik francia király]]]][[1589]]-ben Franciaországban Henrik, Navarra királya és Foix grófja jutott hatalomra [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] néven, ezáltal a társhercegi cím a francia királyokhoz került. A társhercegek közti egyenlőtlenség miatt több későbbi időszakban, különösen a [[spanyol örökösödési háború]] alatt, jelentős [[diplomácia|diplomáciai]] ügyességet igényelt az andorraiaktól függetlenségük megőrzése. A földrajzi elszigeteltséggel párosuló állandó egyensúlyi politika alátámasztására [[1748]]-ban megfogalmazták az andorrai külkapcsolatok irányelveit a [[Manual Digest]]-ben, amely Andorra történelmét, kultúráját, szokásait és politikájának vezérelveit tartalmazza. Azóta is az ország alapelvei közé tartozik a be nem avatkozás a külső konfliktusokba, a semlegesség és az elszigetelődés.
Az elszigetelt kis ország vezetői csak nehezen találták meg a gazdasági fejlődéshez vezető utat. De miután az országot vámmentes övezetté tették, hamarosan adóparadicsomként virágzott fel Andorra. Fejlett kommunikációs csatornái is sokat segítettek abban, hogy a miniállam feltalálja magát az elszigeteltség feloldásában.
| |||