Főmenü megnyitása

Módosítások

fölösleges szóközök eltávolítása, új link
A Szasszanidák dinasztája [[224]]-től [[642]]-ig uralkodott a mai [[Irán]] területén az [[iszlám]] hódítása előtt. Eredetileg Persis, (ma Fars) tartományban. Sajátos udvari művészetet hoztak létre, mely az [[Óperzsa művészet|ókori perzsa művészetbőlművészet]]ből táplálkozott, szemben a hellenisztikus műveltségű párthusokkal. Támáiban és jellegében ezért önálló maradt, bár nem volt mentes a görög-római hatásoktól sem. A Szászánida Birodalmat bár nevezik [[Újperzsa Birodalom]]nak is, az újperzsa művészet már az iszlám témaköréhez tartozik.
 
==Építészet==
[[Image:Corniche.cloitre.cathedrale.Puy.png|thumb|Épületdísz]]
Főként az uralkodók által emeltetett épületek jelentősek, illetve maradtak fenn: paloták, várak, hidak és tűztemplomok. Palotáik általában két nagyobb részre tagozódnak. A trónteremmel együtt említendő fogadószobákra és a mögöttük lévő lakóhelyiségekre, melyek udvart zártak körül. Ismerték és használták a [[boltív]]et és a kupolát. A paloták falait freskókkal borították, gyakran díszítették őket akanthuszlevelekkel és más római motívumokkal, de ezekhez keleti motívumokat (ivó szarvas, pávasárkány) kevertek. Jelentős paloták találhatók Firuzabad, Ivan, Karkhah, Sarvistan és Bisapur városokban. Római hatás érvényesül a hidakon is, I. Sahpuhr például római foglyokkal építtette meg hídját.
 
==Szobrászat==
[[Image:Sassanid king Louvre MAO122.jpg|thumb|Szasszanida király szobra a Louvre-ban. Keleties hatások.]]
A legtöbb fennmaradt szobrászmunka dombormű. Témájuk az uralkodó dicsőítése. Vallásos tisztelettel mutatják be az uralkodót, amint a trónon ül, áldozatot mutat be, vendégeit fogadja, családja körében áll az udvar főembereivel. A leghíresebb dombormű I. Sahpuhr királyt ábrázolja Valerianus császár legyőzése közben. A legkorábbi emlékek még párthus hatásról tanúskodnak, később I. Sahpuhr király idejétől kezdve ruhaábrázolás és komponálásmód terén is görög hatás érvényesül. A szasszanida művészet utolsó korszakában egyre több keleti hatás érvényesült, ez kissé elmosta eredeti jellegét.
 
==Fémművesség==
[[Image:Shapuri.jpg|left|thumb|I. Sahpuhr királyt ábrázoló gemma]]
Rendkívül fejlett ismereteik voltak fémművesség terén. Ismerték a bizánciaktól származó [[rekeszzománc]]ot. Arany- és ezüsttárgyaik figurális ábrázolásai is az uralkodót dicsőítik: vadászati és lakomajelenetek. Kedvelték a fényes ékszereket, karpereceik, nyakékeik, fülbevalóik Európa más területéről is előkerültek. Az előkerült gemmákon portrék és történeti események láthatók.
 
 
==Szászánidák sziklaművészete==
A csaknem fél évezreden át uralkodó párthus arszakidák legyőzésével a szászánidák átvették az Iráni Birodalom irányítását. A győztes csata jeleneteit a [[firuzabad]]i sziklafaragásokon örökítették meg. Ezeken I. [[Ardasir]], az első [[szászánida]] uralkodó, és fia, [[Sápur]] lovagi küzdelemben győzi le az utolsó párthus fejedelmet, Artabanoszt. A sziklafrizen a lovagi kopjákkal az ellenfelet a nyeregből kivető szaszanidák bennünket, magyarokat, egy gyakran látható jelenetsorra is emlékeztetnek. A [[Szent László]] legenda falképciklusán mindig szerepel Szent László király fegyveres harca a leányrabló kunnal. A szaszanidák nemzetsége ismét csaknem egy fél évezreden át uralkodott, és ismét naggyá tette az Iráni Birodalmat. [[Bisapur]]ban faragták a sziklafalba azt a jelenetet, melyben [[Ahura Mazda]], az ég ura, átnyújtja a fejedelmi diadémot az új iráni királynak, a szaszanida dinasztiát a hatalomba juttató I. Ardasirnak. [[Khoszrau]] (görögösen Khoszroész) csaknem ötven évig uralkodott. A szaszanida kori [[Irán]] talán az ő ideje alatt érte el fénykorát. Ezüst tálakon, aranyozott háttérrel, trónjelenetben látjuk őt és ahogyan a magyar király körül is a főurak egy ideig, itt is állnak a kormányzat tagjai.
 
A Szasszanida dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szasszanida művészetből.
 
==Források, hivatkozások:==
*Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, BpBudapest, 1968.
*R. Ghirman: Parthes et Sassanides, (L'Univers des Formes), Pais, 1962.
*[http://www2.szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon.php?s=Sz%E1sz%E1nida%20textilm%FBv%E9szet Szászánida textilművészet]
 
 
[[Kategória:Irán történelme]]
[[Kategória:Ókori művészet]]
554

szerkesztés