„FVV CSM–2” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
[[1961]]-ben készült el az első, még '''CSM–1''' típusjelű FVV-villamos, '''3720'''-as pályaszámmal. Az új villamost egy régebbi, középbejáratú ikerkocsi alapjaira kívánták építeni; de az alvázak rossz állapota miatt inkább újra legyártatták azokat. Mivel a jármű „felújításként” készült el; egy pár napig a hátsó résznek 3721 volt a száma.
 
Színe kezdetben elég feltűnő bordó-törtfehér volt, ezeket azonban pár év múlva felváltotta a klasszikus [[sárga]] festés, és állandó ütközőt is kaptak a villamosok. Eredetileg a ráncajtók felső és alsó részén is volt üvegezés[[üveg]]ezés, később azonban elhagyták az alsó üveget. Az első járművek nem rendelkeztek ütközővel sem, de a később gyártottak már kaptak, és a már forgalomba állítottakat is ellátták ilyenekkel.
 
Ezekre a villamosokra nehézkes használhatóságuk (egy oldalon található ajtók, egy vezetőállás) miatt egyre kisebb volt az igény, így [[1963]]-tól áttértek a két vezetőállásos [[FVV CSM–4]] gyártására (bár készültek kétirányú, de egyoldali ajtós FVV-villamosok is).
12. sor:
===Műszaki részletek===
A jármű középső része „belógatott”, azaz nem közvetlenül forgóvázakra támaszkodik, hanem a két külső felépítmény tartja. Ezt a megoldást a kisebb önsúly miatt választották. A konstrukció azonban rendkívül előnytelennek mutatkozott, mert a merev váz miatt a villamos nagy megterhelést jelentett a vágányoknak.<br>
A villamos 2+2 tengelyű, de hajtás csak a belső tengelyeken van; a külsők csak fékezhetők. Emiatt a homokszóró[[homok]]szóró berendezés fékezésnél, vagy indulásnál (felszerelésétől függően) nem működhet hatékonyan.<br>
A prototipust két, használt 51,8 kW-os motort kapott; de még a később beépített 58,8 kW-os motorokkal is csak szerény gyorsulásra[[gyorsulás]]ra képes a jármű.
A jármű három ajtóval rendelkezik:a vezetőállásnál, a középrészben, és leghátul. A hátsó ajtó háromszárnyú volt, a kalauzos közlekedés idején ugyanis a felszállás a hátsó ajtón keresztül történt, közvetlenül e mellett voltheylezték el a kalauzüléskalauzülést, ahol jegyet lehetett váltani.
 
===Kritikák===
[[Kép:1037.jpg|left|thumb|CSM–2 Miskolcon a nyolcvanas években]]
Bár a villamos, csuklós voltából kifolyólag, rendkívül előnyös és praktikus volt gyártásának idejében, a [[1960-as évek|hatvanas]] években, számos tulajdonságanegatív volt, melyektulajdonságaik miatt hosszabb távú használatuk nem tűnt célszerűnek. Többnyire ezen okok miatt adták el vidékre is a [[Budapest]]en még forgalomba se állt járműveket. A jármű alapja elavult konstrukció. Két középbejáratú ikerkocsi alváza volt az alapja, melyek már akkor is 30-40 évesek voltak, ráadásul olyan rossz állapotúak, hogy a két alvázat utólag újra le kellett gyártani. A nagyobb baj az volt, hogy a villamos nem forgóvázas, így rendkívüli mértékben igénybe veszi a pályát: erősen koptatja, deformálja a síneket[[sín]]eket, élesebb kanyarokban könnyen leugorhat a sínről. Motorja kis teljesítményű[[teljesítmény]]ű, gyorsulása csekély, végsebessége alacsony, fékezhetősége pedig nehézkes. Mivel a középső része befüggesztett, és a két csukló közül csak az első képes rendes mozgásra, ezért a középrész gyakorta ferdén áll.
 
===Adatok===