2 127
szerkesztés
kiegészítés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
(kiegészítés) |
|||
|
[[
Az '''Iszap''' a talaj 0,002-0,02 mm szemnagyságú része.
A kisebb alkotókból álló talajt [[agyag]]nak, a nagyobb alkotókból állót [[homokliszt]]nek (mo) nevezzük. Az iszap hézagai [[baktérium]]ok által átjárhatóak, a szemcsék között csak korlátozottan alakul ki [[kohéziós kötődés]], ezért a gyengén-, vagy közepesen kötött talajok közé soroljuk.
== Keletkezése ==
A hegyekből, dombok magjából idővel a folyókba, tengerbe, tavakba kerül egy üledékes anyag. Ez a tenger [[erózió]]ja lévén [[erozálás|erozál]]. Az erózió során magába szívja a talaj ásványi anyag tartalmát, így meglehetősen értékessé válik. <small>''[[Iszap#Az iszap veszélyforrásai|Ez bizonyos veszélyforrásokra ad okot]]''</small>.
== Az iszap felhasználása ==
Az iszap jelenlegi felhasználási formái:
* [[Vasút]]i [[töltés]]ek, [[árvízvédelem]]
* [[Kozmetika]] (''iszappakkolás'')
* [[Homok]], [[agyag]] előállítása
=== Természeti formák ===
Az iszap homokkal összeállva [[lösz]]t képer.
== Az iszap veszélyforrásai ==
A rendkívüli ásványi anyag felvevő képességének „köszönhetően” nagyok sok, bele nem kerülni akaró anyagot is felvehet. Kialakulhat a [[galvániszap]], mely rettenetesen mérgező formája az anyagnak. A [[lösz]] kiszáradása, leomlása komoly [[anyagi kár]]okhoz és [[egészségügyi kár]]okhoz vezet.
==Tulajdonságai==
I<small>p</small>= 7-15 %
Nedves anyag, részecskési között folyadék található.<br>
Szerves és szervetlen alkotórészei is lehetnek.
Hazánkban néha [[lösz]]szel kevert réteget alkot. (lösziszap)
==Források==
* Dr Rózsa László Az alapozás kézikönyve Műszaki Könyvkiadó Bp. 1977 ISBN: <small>963 10 1795 8</small>
* [http://shape.proweb.hu/main.php?rovat=5&cikk=55 shape.proweb.hu egyik cikke]
[[en:Mud]]
| |||