„Titoizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
*1955-1980. Az "aranykori titóizmus". Ebben a szakaszban alakul ki az a rendszer, amire más szocialista országok lakói irígyekedve ill. csodálattal tekintettek, és amire ma is szívesen emlékeznek az egykori Jugoszlávia lakói. E szakasz belső periodizációja is lehetséges gazdasági, jogi, és társadalmi és politikai szempontból. Gazdasági szempontból az 1960-as évek a sorsfordítóak, mert ekkor alakul ki a viszonylagos jólét. Jogi, államjogi szempontból 1963 és 1974 jelentenek belső korszakhatárt, ugyanis az ország a lazább föderáció irányában mozdul el. Politikai szempontból 1966 jelent korszakhatárt, amikor Tito minden jelentősebb régi harcostársától már megvált. Társadalmi szempontból az 1968 és 1971 közötti időszak érdekes, mert ekkor születnek meg a negatív válaszok, a nagyobb demokrácia és a nagyobb nemzeti függetlenség kihívásaira. Egyszersmind ekkor veszti el a rendszer a rá addig jellemző változóképességet.
*1980-1989 a kései titóizmus. Tito [[1980]]-ban bekövetkezett halála után, minden lényeges politikai, társadalmi tényező, szervezet, intázmény a titói út folytatása mellett tesz hitet. Ezt a korszakot talán a "Titó után is Titó" korszaknak nevezhetjük, ugyanis ez volt a fő szlogenje a rendszernek. Azonban a titóizmus erróziója még 1980-ban elkezdődött egyrészt azzal, hogy a koszovói albánok köztársasági státuszt követeltek maguknak, amit a többi köztársaság vezetése mereven elutasított, másrészt pedig azzal, hogy gazdasági nehézségek alakultak ki. A kései titóizmus fokozatosan csúszik a nemzeti alapú konfrontációba. A végét az [[1989]]-ben megtartott tömeges rendezvényre tehetjük, amikor a koszovói (rigómezei) csata 600. évfordulóját ünnepelték. Az új nacionalista vezér, [[Slobodan
== A titóizmus hatásai ==
| |||