„Jugoszlávok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tartalmi helyességéről elég sok kétely van bennem |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''jugoszláv''' főleg azon emberek etnikai elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek. A jugoszláv a [[svájci]] elnevezés délszláv változata. A nagy-[[Jugoszlávia]] idején bárki jugoszlávnak vallhatta magát, aki el akarta kerülni valamelyik nemzet/nemzetiség mellett való elköteleződést. Ezt a lehetőséget főleg a vegyes házasságokból származó gyerekek vették igénybe.
==Történelmük==
Már a [[18. század]]ban megoldást kerestek arra, hogy valamilyen közös elnevezést találjanak a délszláv népekre. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején a délszlávok szinonímájaként használták, főleg az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] korában. Ezt a mozgalmat nevezték illírizmusnak, mely a déli szlávok (elsősorban horvátok, szerbek és szlovének) egyesítését tűzte ki céljául. Az [[illír]] mozgalom vezetője a horvát politkus és író [[Ljudevit Gaj]]. A mozgalom vesgült a pánszlávizmusssal (a szláv népek egyesülése orosz fennhatóság alatt) és az ausztroszlávizmussal (a szláv népek egyesülése osztrák fennhatóság alatt). Az 1817-ben török autonóm tartománnyá, majd [[1878]]-ban független királysággá váló [[Szerbia]] nagy hatással volt a délszlávok egyesülési vágyára. A [[XIX. század]]i horvát szépirodalomban számos mű hangsúlyozza a szláv egyesülés szükségességét – például [[Vjenceslav Novak]]: ''Posljednji Stipančići'' ("Az utolsó Stipančićok") című regénye.
14 ⟶ 11 sor:
[[Jugoszlávia]] széthullásakor a jugoszlávok jelentős része felvette saját eredeti nemzetiségét. Ezt a folyamatot leginkább az egyre erősödő [[nacionalizmus]] és [[antikommunizmus]] váltotta ki. Akik jugoszlávoknak vallották magukat, azok a nacionalizmus és a háború elől menekülve emigráltak – leginkább [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikába]]. Az utódállamok területén maradó egyéb nemzetek (elsősorban a [[szerbek]], [[albánok]] és [[horvátok]]) saját anyaországaikba menekültek. [[Jugoszlávia]] megszűnése ellenére a mai napig vannak emberek, akik továbbra is jugoszlávnak vallják magukat.
==A jugoszlávok népessége==
▲Teljes népesség 400.000 fő körül lehet.
Országonként felosztva a népszámlálások alapján, néhol becsült adatok:
39 ⟶ 34 sor:
*[[Lepa Brena]] (1960 – ) – énekesnő
*[[Ljudevit Gaj]] (1809-1872) – politikus, újságíró és irodalmár
==Források==
* [http://hr.wikipedia.org/wiki/Jugoslaveni Horvát wikipédia]
|