„Szerkesztő:Pester Lord/Budapest története” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pester Lord (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pester Lord (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
4. sor:
[[Október 11]]-én hagyta jóvá [[V. Ferdinánd]] király a pesti városi tanács által összeállított építési szabályzatot, a ''Közönséges Építési Rendszabás''t. [[Magyarország]]on ez az első kiadott építési szabályrendelet. E rendeletben már jóval elővigyázatosabban tervezik meg az újjáépítést, mint korábban a szabályozatlan építkezések idején.
 
A [[Pest]]en, különösen is a [[Belváros (Budapest)|Belváros]]ban élő jelentős számú [[szerbek|szerb]] lakosság ebben az évben alapítja meg a [[Tököliánum]]ot, a [[Tököly-Popovics Száva]] [[arad]]i földbirtokos támogatásával létrejövő kollégiumot, mely a pesti egyetemeken tanuló szerb diákokat hívatott támogatni. A pesti szerbek ezekben az időkben egyébként is aktív részesei a formálódó városnak, az akkori ''Kereszt utca'' (ma innen eredően [[Szerb utca]]) ad helyet templomuknak, melyen az árvíz emlékét kétnyelvű táblával örökítettékörökítetik meg, s három szerb nyelvű lapot is kiadnak ebben az időben.
 
A város történetében különös jelentőséggel bíró [[Pilvax]] elődjét, a ''Café Renaissance''-ot is ebben az évben nyitottanyitja meg [[Privorsky Ferenc]] kávés.
 
Ugyancsak ebben1838-ban az évben kezdtékkezdik kialakítani a [[Várhegy]] [[Duna]] felőli, keleti lejtőjén az [[Elipsz sétány]]t. A sétány a budai lakosság kedvelt sétahelyévé váltválik, s népszerűségét csak növeltenöveli, hogy hamarosan hetente kétszer [[katonazenekar]] játszottjátszik itt.
 
== 1839 ==
Ebben az évben alapítottaalapítja meg [[Irinyi János]] Pesten különleges gyufagyárát, melyben saját találmányát, a [[foszfor]]os [[gyufa|gyufát]] gyártani kezdte. Ez volt az első gyufagyár Magyarországon.
 
[[1839]]. [[január 1|első napján]] [[Heckenast Gusztáv]] több mint 8000 kötetet és 50 folyóiratot kínáló könyvtárat nyitottnyit. Az itt található könyvek között magyar, német, francia, angol és szláv nyelvűek, a folyóiratok között magyar és német nyelvűek.
 
Áprilistól sűrítik a [[Buda]] és [[Bécs]] közötti postajáratokat. Amíg korábban hetente háromszor indult járat a két város között, ekkortól naponta indítják a kocsikat, melyek ekkoriban 28-30 óra alatt teszik meg a távot. Az utazás ára 14 Forint 54 krajcár.
 
[[Augusztus 15]]-én nyitja meg [[Schöpf-Mérei Ágost]] Pest első gyermekkórházát, a ''Pesti Kisded Kórházat''. A közadakozásból épült 12 ágyas kórház a mai [[Puskin utca|Puskin utcában]] állt, 1845-ben azután átköltözött a mai [[Szentkirályi utca|Szentkirályi utcába]], és kibővült. A kórház első éveiben évente több mint 1000, főként szegény gyermeket kezelnek, elsősorban járóbetegként.
 
[[Szeptember 10]]-én alakul meg a [[Pesti Műegylet]]. Az Egylet létrejöttét [[Trefort Ágoston]]
 
 
22 ⟶ 26 sor:
== 1844 ==
[[Irinyi János]] eladja gyufagyárát és vidékre költözik gazdálkodni.
 
== 1845 ==
Az Ötpacsirta utcából (ma Puskin utca) az Ősz utcába (ma Szentkirályi utca) költözik át [[Schöpf-Mérei Ágost]] Pesti Kisded Kórháza. A 12 ágyas intézmény 30 ágyasra bővül.