„Szegedi napsugaras házdíszítés” változatai közötti eltérés

 

== A napsugaras házak története a Víz után ==

Az [[1879]]-es [[szeged]]i nagy [[árvíz]] utáni újjáépítéskor is megőrizték a napsugár-motívumot, amely az oromzatokon kívül még a régi fakapukon, s az alsóvárosi és belvárosi temetők sírkövein is fölfedezhető.

A víz szinte az egész várost elvitte, s ekkor tervezték meg a modern [[Szeged]]et körzővel és vonalzóval, körutakkal, sugárutakkal, középületekkel, lakóházakkal. [[Lechner Lajos]], [[Szeged]] újjáépítését vezető mérnök és csapata kiváló munkát végzett. Mintaterveket adtak ki, azokból választani lehetett, jobbat, szebbet lehetett építeni, de szabálytalant nem. Innen indult el új hódító útjára a népi [[építészet]] remeke: a nyeregtetős, napsugaras oromzatú ház. A szegedi nagytájon túl a [[bácska]]i [[ács]]ok közvetítésével eljutott [[Erdély]]be, a szilágysági Kárász-telekre is.