„Honvédség” változatai közötti eltérés

111 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
a
interwikik, helyesírás, rövidítések
a
a (interwikik, helyesírás, rövidítések)
A '''honvédség''' az [[állam]]ok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A hadviselés újabb módja, mely a hadseregek[[hadsereg]]ek oly tömeges alkalmazását kivánja, minőtmilyet nemcsak a régmultbanrégmúltban, de még a közelmultbanközelmúltban is képzelni sem mertek, szükségessé tette a polgárok védkötelezettségét életkor tekintetében tetemesen kiterjeszteni, ugyúgy, hogy a védkötelesek még sorhadi és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi vagy hadviselő célokra kötelezőleg rendelkezésre álljanak.
A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében már semmi v.vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel birbír, háború esetén azonban külön ujabbújabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és szaporítására alkalmazzák, megkülönböztetőleg a sorhadtól, tartaléktól és póttartaléktól, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában H.-nekhonvédségnek nevezik (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.). Mivel a H.-hezhonvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a H.-ethonvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkiséret, katonai biztosítás stb.), ez okból joggal a H.-ethonvédséget is egészben másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
 
A H.honvédség, mint majdnem minden újabb katonai intézmény, először Poroszországban[[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban keletkezett és pedig még e század elején, midőn Poroszország I. Napoleon által legyőzetvelegyőzve, csak korlátolt számuszámú hadsereget tarthatott. Ekkor haderejét akként szaporította, hogy a védköteles ifjuságot egy aránylag gyorsított módozat mellett sürüsűrű tgurnusokbanturnusokban kiképezte és aztán béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborukban (1813-15) a porosz álló hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok, melyekkel a porosz hadsereg 3-4-szer akkora lett, mint aminőre I. Napoleon és a többi államok becsülték. Az intézmény később állandósíttatott és 1866 után a többi német államra is kiterjesztetett. Az ujabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorhadi és tartalékos szolgálati kötelezettség lerovása után még 12 évig tart (27-től a 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt. Némely országban a H. fentebb megjelölt csoportjához még oly védköteleseket is sorolnak, kik a hadsereghez egyáltalában be nem soroztattak, v.vagy ebben a rendesnél alsóbb foku kiképezést nyertek. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a H.-benhonvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az álló hadseregben; a háborúban azonban ritkián szoktak tisztán H.-ből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. Sőt ennél és a kisebb kötelékekben és a H.honvédség harcképességének emelésére nem ritkán alkalmaznak vegyítve, álló hadseregbeli osztagokat v. személyeket. A H.-bőlhonvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem róla csak nyilvántartás vezettetik.
 
==Lásd még==