„Honvédség” változatai közötti eltérés

a
interwikik, helyesírás, rövidítések
a (interwikik, helyesírás, rövidítések)
a (interwikik, helyesírás, rövidítések)
A '''honvédség''' az [[állam]]ok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A hadviselés újabb módja, mely a [[hadsereg]]ek oly tömeges alkalmazását kivánjakívánja, milyet nemcsak a régmúltban, de még a közelmúltban is képzelni sem mertek, szükségessé tette a polgárok védkötelezettségét életkor tekintetében tetemesen kiterjeszteni, úgy, hogy a védkötelesek még sorhadi és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi vagy hadviselő célokra kötelezőleg rendelkezésre álljanak.
A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében már semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és szaporítására alkalmazzák, megkülönböztetőleg a sorhadtól, tartaléktól és póttartaléktól, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.). Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkiséretőrkíséret, katonai biztosítás stb.), ez okból joggal a honvédséget is egészben másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
 
A honvédség, mint majdnem minden újabb katonai intézmény, először [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban keletkezett és pedig még e század elején, midőn Poroszország [[I. NapoleonNapóleon]] által legyőzve, csak korlátolt számú hadsereget tarthatott. Ekkor haderejét akként szaporította, hogy a védköteles ifjuságotifjúságot egy aránylag gyorsított módozat mellett sűrű turnusokban kiképezte és aztán béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborukbanháborúkban (1813-15) a porosz álló hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok, melyekkel a porosz hadsereg 3-4-szer akkora lett, mint aminőre I. NapoleonNapóleon és a többi államokállam becsültékbecsülte. Az intézmény később állandósíttatottállandósult és [[1866]]. után a többi német államra is kiterjesztetett. Az ujabbújabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorhadi és tartalékos szolgálati kötelezettség lerovása után még 12 évig tart (27-től a 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt. Némely országban a H. fentebb megjelölt csoportjához még oly védköteleseket is sorolnak, kik a hadsereghez egyáltalában be nem soroztattak, vagy ebben a rendesnél alsóbb fokufokú kiképezést nyertek. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az álló hadseregben; a háborúban azonban ritkiánritkán szoktak tisztán H.-bőlhonvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. Sőt ennél és a kisebb kötelékekben és a honvédség harcképességének emelésére nem ritkán alkalmaznak vegyítve, álló hadseregbeli osztagokat v.vagy személyeket. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem róla csak nyilvántartás vezettetik.
 
==Lásd még==