„Milica montenegrói királyi hercegnő” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Házassága: nevek jav.)
a
{{Életrajz infobox
|név=Milica Nyikolajevna nagyhercegnőnagyhercegné
|kép=Milica Nyikolajevna of Montenegro.jpg
|felirat=Milica montenegrói hercegnő
|halálozási_dátum=[[1951]]. [[szeptember 5]]. {{életkor-holt|1866|7|14|1951|9|5}}
|halálozási_hely=[[Alexandria]]; [[Egyiptom]]
}}
}}'''Milica montenegrói királyi hercegnő''', férjezett '''Milica Nyikolajevna orosz nagyhercegné''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Великая Княжна Милица Николаевна Романова''; [[Cetinje]], [[1866]]. [[július 14]]. – [[Alexandria]], [[1951]]. [[szeptember 5]].) előbb montenegrói királyi hercegnő, majd orosz nagyhercegné. [[I. Miklós montenegrói király]] lánya, [[1889]]-ben lett [[Pjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Pjotr Nyikolajevics orosz nagyherceg]] felesége.
 
==Élete==
===Származása===
 
Milica a [[Petrovic-Njegoš-ház]]ba, [[Montenegró]] királyi családjába született, [[I. Miklós montenegrói király]] és [[Milena montenegrói királyné|Milena Vukotić királyné]] második lányaként. Milica és nővére, [[Anasztázia montenegrói királyi hercegnő|Anasztázia]] politikai okokból még gyermekkorukban az orosz cár, [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor]] gyámsága alá kerültek. A lányok [[Szentpétervár]]ott, a Szmolnij Intézetben tanultak, akárcsak a legtöbb jómódú lány. Később nővérük, [[Zorka szerb királyné]] halála után az ő gondjaikra bízták [[Jelena Petrovna Romanova orosz hercegnőhercegné|Jelenát]], Zorka lányát.
 
Bár az orosz nemesség látszóal szívesen fogadta a nővéreket, valójában lenézték őket, mert nem tartották a lányokat jó partinak. Gúnyosan a „fekete hercegnőknek” hívták őket, mert a lányoknak sötét bőre és haja volt.
===Házassága===
 
[[1889]]. [[július 26]]-án Milica feleségül ment [[Pjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Pjotr Nyikolajevics Romanov nagyherceghhez]]. Milica nagyhercegnőkéntnagyhercegnéként is megtarthatta eredeti nevét, de felvette mellé az apai nevét is, így lett belőle Milica Nyikolajevna. A házassággal együtt Milica nagyhercegnéi rangot kapott. Szerelmi frigyről volt szó, így boldogra sikeredett; összesen négy gyermekük született:
[[Kép:Milica Nyikolajevna and children.jpg|thumb|right|220px|Milica Romannal, Marinával és Nagyezsdával]]
* [[Marina Petrovna Romanova orosz hercegnő|Marina Petrovna]] ([[1892]]–[[1981]]
* [[Roman Petrovics Romanov orosz herceg|Roman Petrovics]] ([[1896]]–[[1978]])
* [[Nagyezsda Petrovna Romanova orosz hercegnő|Nagyezsda Petrovna]] ([[1898]]–[[1988]])
* Szofja Petrovna ([[1898]]. [[március 3]]), Nagyezsda ikertestvére volt, de születése napján meghalt; [[Alekszandra Petrovna Romanova orosz nagyhercegnőnagyhercegné|Alekszandra Petrovna nagyhercegnőnagyhercegné]] temette el [[Kijev]]ben, a kolostorában.
 
Milica és húga, Anasztázia az okkultizmus és a miszticizmus hívei voltak. Eleinte egy Philippe nevű sarlatán követői közé tartoztak, de amikor [[Grigorij Jefimovics Raszputyin|Grigorij Raszputyin]] kezdett hírnévre szert tenni a szentpétervári arisztokrácia körében, a nővérek Raszputyin társaságába szegődtek. A Raszputyint gyűlölő oroszok a nagyhercegné és a családja ellen fordultak; [[Feliksz Felikszovics Juszupov herceg]] herceg például egyenesen az „Ördög erőinek középpontja” nevet adta a pár znamenkai otthonának.
 
Raszputyin egy magát „sztarecnek” (szent ember) nevező paraszti származású szemfényvesztő volt, aki azt állította, képes meggyógyítani a [[vérzékenység]]ben szenvedő [[Alekszej Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Alekszej cárevicset]]. A legtöbb Romanovnak (így például [[MáriaMarija Fjodorovna orosz cárné (1847–1928)|Marija Fjodorovna anyacárnénak]]) szilárd meggyőződése volt, hogy Anasztázia és Milica egyengették Raszputyin útját a cári családig. Raszputyin nagy befolyásra tett szert [[AlexandraAlekszandra Fjodorovna orosz cárné (1872–1918)|Alekszandra Fjodorovna cárné]] és [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós cár]] felett, ami végül ahhoz vezetett, hogy a Romanovok elvesztették tekintélyüket a nép szemében.
 
===Száműzetésben===
 
Amikor [[1917]]-ben összeomlott a monarchia, a Nyikolajevicsek ([[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1831–1891)|id. Nyikolaj Nyikolajevics]], Milica apósának leszármazottai) a [[Kaukázus]]ban voltak, mivel [[1915]]-ben Anasztázia férje, [[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929)|ifj. Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg]] lett a terület alkirálya. A bolsevikok hatalomátvételének hírére a Nyikolajevicsek a [[Krím]]re menekültek, ahol több Romanov is gyülekezett, a bolsevikok elől menekülve. [[1918]] novemberében egy brit hadihajó érkezett a Krímre, hogy elszállítsa az életben maradt családtagokat. Az ajánlattal azonban csak páran éltek; a Nyikolajevicsek ottmaradtak MáriaMarija Fjodorovna anyacárnéval. [[1919]] elején a ''HMS Marlborough'' angol hajó újból menekülési lehetőséget kínált nekik, és ez alkalommal már nem utasították vissza.
 
A Nyikolajevicsek [[Isztambul]]ban átszálltak a ''HMS Nelsonra'', ami [[Olaszország]]ba, [[Genova|Genovába]] vitte őket. Az olasz királyné, [[Ilona olasz királyné|Ilona]], Anasztázia és Milica húga menedéket ajánlott fel nekik. A család később [[Franciaország]]ba költözött. Pjotr Nyikolajevics nagyherceg [[1931]]. [[június 17]]-én halt meg, Milica húsz évvel később, [[1951]]. [[szeptember 3]]-án.
==Források==
 
* Zeepvat, Charlotte: ''Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma''
 
[[Kategória:Romanov-ház]] [[Kategória:Montenegróiak]]
[[Kategória:Montenegróiak]]
 
[[de:Militza von Montenegro]]