„Thomas Tallis” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Image:Thomas_Tallis.jpg|thumb|right|200px|Thomas Tallis]]
'''Thomas Tallis''' ([[1505]] k. – [[1585]]). Angol zeneszerző, a vallásos zene korabeli képviselője.
19 ⟶ 17 sor:
Bár Thomas Tallis vitathatatlanul az angol egyházi zene egyik legnagyobb alakja, személyéről szinte csak annyit tudunk, amennyit sírfeliratának utolsó két sora elárul – csendes, istenfélő ember volt.
Zenéje azonban ennél lényegesen többről tanúskodik. A korabeli Anglia politikai és vallási légköre jóval kiszámíthatatlanabb volt, mint manapság. Egy-egy új uralkodó trónra lépésével – Thomas Tallisnak négyhez is szerencséje volt – az államvallás is minduntalan új színezetet öltött. Az épp hatalmon lévő uralkodói elit a katolicizmus és a protestantizmus között ingadozva hol egyik, hol másik irányba billentette a mérleg nyelvét, míg hosszas harcok árán végül az utóbbi kerekedett felül. Az „Egy Igaz Hit” védelme mindkét vallás oldalán számos áldozattal járt, a királyok és királynők pedig minduntalan hitük szerint követeltek maguknak hűséget – ahogy az általuk rendelt liturgikus zene is az éppen aktuális hitvallás szerint változott. Mindebből két következtetés teljes bizonyossággal levonható Tallis személyét illetően: egyfelől a komponista feltűnő kreativitása, másfelől páratlan alkalmazkodóképessége. Legtöbb szerzeménye inkább borongós, meditatív hangvételű, ugyanakkor olykor egészen páratlan technikai készségről tesz tanúbizonyságot. A 40 szólamú ''Spem in alium'' – ami feltehetően [[I. Erzsébet]] 40. születésnapjára készült – káprázatos zenei szövete talán a legjobb és legismertebb példája ennek.
Magáról az emberről azonban keveset tudunk.
Zenei pályájának kezdetét jelző első biztos dátum [[1532]]: Tallist ekkor nevezik ki a doveri bencés kolostor orgonistájának. [[1537]]-ben már a londoni St. Mary-le-Hillben játszik, majd a Waltham-apátságban, míg aztán [[1540]]-ben, [[VIII. Henrik]] uralkodása alatt elbocsátják az állásából. A munka nélkül maradt Tallis csak egy évvel később tud újra elhelyezkedni, [[1541]]-ben a Canterbury-katedrális kántora lesz. Végül a király szolgálatába áll, és [[1543]]-ban elnyeri a „Chapel Royal Gentleman”-je címet. Énekel a Chapel Royallal, orgonán játszik, segít a kórus irányításában, és továbbra is komponál. [[1552]] körül megnősül, és vélhetően ugyanabban az évben veszi maga mellé tanítványként az ifjú [[William Byrd]]-öt is, akivel közösen [[1575]]-ben kizárólagos jogot szerez a kottanyomtatásra Angliában. 1585-ben bekövetkezett haláláig
Meglehet, Tallis pragmatikusan viszonyult korának vallási küzdelmeihez, művészete azonban kétségkívül olyan magas fokon állt, hogy a kortársak és az utódok is példaként, mérceként tartották számon. Éppen ezért volt képes darabjaival az akkori katolikusoknak és protestánsoknak egyaránt megfelelni, s zenéjének talán ugyanezért van üzenete korunk emberéhez is.
|