Főmenü megnyitása

Módosítások

Szasszanida > Szászánida, ha már egyszer erre neveztük át; defaultsort, formázás a források között
A Szasszanidák'''Szászánidák''' dinasztája [[224]]-től [[642]]-ig uralkodott a mai [[Irán]] területén az [[iszlám]] hódítása előtt., Eredetilegeredetileg Persis, (ma Fars) tartományban. Sajátos udvari művészetet hoztak létre, mely az [[Óperzsa művészet|ókori perzsa művészet]]ből táplálkozott, szemben a hellenisztikus műveltségű párthusokkal. Támáiban és jellegében ezért önálló maradt, bár nem volt mentes a görög-római hatásoktól sem. A Szászánida Birodalmat bár nevezik [[Újperzsa Birodalom]]nak is, az újperzsa művészet már az iszlám témaköréhez tartozik.
 
==Építészet==
 
==Szobrászat==
[[Image:Sassanid king Louvre MAO122.jpg|thumb|SzasszanidaSzászánida király szobra a Louvre-ban. Keleties hatások.]]
A legtöbb fennmaradt szobrászmunka dombormű. Témájuk az uralkodó dicsőítése. Vallásos tisztelettel mutatják be az uralkodót, amint a trónon ül, áldozatot mutat be, vendégeit fogadja, családja körében áll az udvar főembereivel. A leghíresebb dombormű I. Sahpuhr királyt ábrázolja Valerianus császár legyőzése közben. A legkorábbi emlékek még párthus hatásról tanúskodnak, később I. Sahpuhr király idejétől kezdve ruhaábrázolás és komponálásmód terén is görög hatás érvényesül. A szasszanidaszászánida művészet utolsó korszakában egyre több keleti hatás érvényesült, ez kissé elmosta eredeti jellegét.
 
==Fémművesség==
Rendkívül fejlett ismereteik voltak fémművesség terén. Ismerték a bizánciaktól származó [[rekeszzománc]]ot. Arany- és ezüsttárgyaik figurális ábrázolásai is az uralkodót dicsőítik: vadászati és lakomajelenetek. Kedvelték a fényes ékszereket, karpereceik, nyakékeik, fülbevalóik Európa más területéről is előkerültek. Az előkerült gemmákon portrék és történeti események láthatók.
 
==A Szászánidák sziklaművészete==
A csaknem fél évezreden át uralkodó párthus arszakidák legyőzésével a szászánidák átvették az Iráni Birodalom irányítását. A győztes csata jeleneteit a [[firuzabad]]i sziklafaragásokon örökítették meg. Ezeken I. [[Ardasir]], az első [[szászánida]] uralkodó, és fia, [[Sápur]] lovagi küzdelemben győzi le az utolsó párthus fejedelmet, Artabanoszt. A sziklafrizen a lovagi kopjákkal az ellenfelet a nyeregből kivető szaszanidák bennünket, magyarokat, egy gyakran látható jelenetsorra is emlékeztetnek. A [[Szent László]] legenda falképciklusán mindig szerepel Szent László király fegyveres harca a leányrabló kunnal. A szaszanidák nemzetsége ismét csaknem egy fél évezreden át uralkodott, és ismét naggyá tette az Iráni Birodalmat. [[Bisapur]]ban faragták a sziklafalba azt a jelenetet, melyben [[Ahura Mazda]], az ég ura, átnyújtja a fejedelmi diadémot az új iráni királynak, a szaszanida dinasztiát a hatalomba juttató I. Ardasirnak. [[Khoszrau]] (görögösen Khoszroész) csaknem ötven évig uralkodott. A szaszanida kori Irán talán az ő ideje alatt érte el fénykorát. Ezüst tálakon, aranyozott háttérrel, trónjelenetben látjuk őt, és ahogyan a magyar király körül is a főurak egy ideig, itt is állnak a kormányzat tagjai.
 
A Szasszanida Szászánida-dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szasszanidaszászánida művészetből.
 
==Források, hivatkozások:==
*''Művészeti Lexikon,'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968.
*R. Ghirman: ''Parthes et Sassanides, (L'Univers des Formes),'' Pais, 1962.
*[http://www2.szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon.php?s=Sz%E1sz%E1nida%20textilm%FBv%E9szet Szászánida textilművészet]
 
{{DEFAULTSORT:Szaszanida}}
 
[[Kategória:Irán történelme]]
[[Kategória:Ókori művészet]]