„Krassó-Szörény vármegye” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nemeth1 (vitalap | szerkesztései)
13. sor:
[[Krassó-Szörény vármegye]] területe szinte mindenütt hegység vagy dombvidék volt, csak néhol lehetett találni síkságot. A vármegye északi részén a [[Ruszka-havas]] (Pojána-Ruszka-hegység), keleten a [[Csernai-havasok]], középső, nyugati és déli részén pedig a [[Bánsági-hegyvidék]] ([[Krassó-Szörényi-érchegység]], [[Szemenik-hegység]], [[Almás-hegység]], [[Lokva-hegység]] és [[Orsovai-hegység]]) feküdt. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a [[Duna]], a [[Maros]], a [[Temes]] is átfolyt a vármegyén. Északon [[Arad vármegye]], keleten [[Hunyad vármegye]] és [[Románia]], délen [[Románia]], nyugaton pedig [[Temes vármegye]] határolta.
==Történelem==
A vármegye [[1881]]-ben alakult [[Krassó vármegye]] és [[Szörény vármegye]] összevonásával., [[1918]]-tólígy a vármegyemagyar területekirályság [[Románia]]legkésőbb része.kialakult Aközigazgatási vármegyeegysége. területe nagyjából megegyezik a [[Románia|romániai]] [[Krassó-Szörény megye]] területével, északi része [[Temes megye]] területéhez tartozik, illetve [[Orsova]] város és környéke [[Mehedinţi megye]] része.
A Bánság területén a [[pozserováci béke]] után [[Temesi Bánság]] néven katonai közigazgatást vezettek be, ezt az aldunai térség ([[Határőrvidék]], ezen belül 1779-1845-ig az [[Oláh-illir ezred]], 1845-1873 között [[Románbánsági ezred]], ill. [[Szerbbánsági ezred]]) kivételével 1779-ben feloldották, és visszacsatolták Magyarországhoz.
Krassót [[Lugos]] székhellyel 1779-ben hozták létre, középkori területétől jelentősen különböző alakban, Szörény vármegye pedig a modernkori Magyarország legrövidebb életű megyéjének bizonyult, önálló alakjában ([[Karánsebes]] székhellyel) csupán 1873 és 1881 között létezett.
Krassó a határőrvidék megszüntetésekor bekebelezte [[Fehértemplom]] várost és környékét, amely addig a Szerbbánsági ezred része volt, ezt [[Temes vármegye]] javára elvesztette 1876-ban, [[Vámosmárga]] falut pedig Szörényhez csatolták. Az önálló Krassó vármegye Szerbiáig nyúlt. 1913-ban a vármegyéhez csatolták a Törökországtól a már 1878-ban elfoglalt, de csak ekkor annektált [[Ada-Kaleh sziget]]et. Krassó-Szörény 1910-ben az ország második legnagyobb megyéje volt 11074 ²km, ebből [[1919]]- 11050 km² [[Románia]] birtoka (csak [[Krassószombat]], [[Udvarszállás]], valamint [[Néramogyorós]] egy része került az új délszláv államhoz). A vármegye területe nagyjából megegyezik a [[Románia|romániai]] [[Krassó-Szörény megye]] területével, északi része [[Temes megye]] területéhez tartozik, illetve [[Orsova]] város és környéke [[Mehedinţi megye]] része.
 
==Lakosság==