„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
NZA (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''közúti vasút''' szakmai gyűjtőfogalom, a városi [[Közút|közut]]akon zajló [[kötöttpályás közlekedés]]t foglalja egybe. A közúti vasút a közúti közlekedést kiegészítő városi [[vasút|vasúti közlekedési rendszert]] jelent. Mára a közúti vasút fogalma összeolvadt a [[villamos|villamossal]], amit ugyan nem feltétlenül közútra, de a közúti közlekedést kiegészítő jelleggel építenek és tartanak fenn a városokban.
A közúti vasutakat egykor a városi úthálózatra építették rá
A közúti vasút nem mindig vált el élesen más vasutaktól. A világon az első közúti vasút, a ''Surrey Iron Railway'' városon belül és kívül közlekedő [[lóvasút]] volt. Az első utcai gőzvontatású vasút [[New York]] városában [[1832]]-ben épült, ez azonban még nem ért el igazi sikert. A gőzvontatás azonban nem igazán vált be a városokban. A közúti vasút igazi fénykorát a villamosvontatás hozta el. A világ első áramszedős [[villamos|villamosát]] Werner Siemens 1879-ben mutatta be egy kiállításon, majd [http://en.wikipedia.org/wiki/Frank_J._Sprague Frank J. Sprague] építette az első városi felsővezetékes villamoshálózatot Richmondban (Virginia) 1887-ben. Ez a technológia forradalmasította a közúti vasutat, és hamarosan világszerte megjelentek a villamosok.
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30]]-án nyílt meg. Az utolsó [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margitsziget|Margitiszigeten]].▼
== A közúti vasutak magyarországi története ==
Hazánkban a ''közúti vasút'' kifejezés használata legfőkébb a korabeli törvénykezési gyakorlattal kapcsolatos. A korabeli másodrendű, de közforgalmú vasutak (azaz olyan vasutak, amelyek személyszállítást is végeztek) ugyanis épülhettek normál vasútként, közúti vasútként, 1880-tól pedig[[HÉV|Helyiérdekű vasútként]]. Ezek a kategóriák nem minden esetben egyeztek meg a vasút jellegével: azaz közúti vasút is kiépülhetett zártpályás vonalszakasszal egy-egy város külterületén, valamint [[helyiérdekű vasút|helyiérdekű vasutak]] is rendelkeztek sokszor városon belüli közúti jellegű vonalszakasszal.
▲Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30]]-án nyílt meg. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margitsziget|Margitiszigeten]]. Lóvasút üzemelt ezen túl Újpest-Rákospalotán, Debrecenben, Szegeden, Gyulán (itt keskenynyomközű) és még számos más helyen.
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (Brassó), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskenynyomközű vasutjainak városi szakaszai (Békéscsaba, Cegléd, Orosháza, Szatmárnémeti, Nyíregyháza - az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). Budapesten gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút - Kőbánya vonalat (mai 37-es villamos vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.
Budapesten [[1887]]. [[november 28]]-án indult el a ''Siemens & Halske'' villamosjárata a [[Nyugati pályaudvar]] és a Király utca között. Az elkövetkezendő évtizedek robbanásszerű elterjedést hoztak a városi [[villamos]]nak.
==Lásd még==
*[[Villamos]]
*[[HÉV]]
*[[Debrecen tömegközlekedése]]
==Külső hivatkozások==
*[http://villamosok.hu/nza/bvvv-i.html A BVV Köztemetői vasútjának személykocsijai]
*[http://villamosok.hu/nza/gozmoz.html Gőzmozdonyok a budapesti villamosvasutaknál]
*[http://villamosok.hu/vid-moz/#debrecen A Debreceni Helyi Vasútról]
[[Kategória:Járművek]]
|