„Neoklasszicizmus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
10. sor:
A [[magyarország]]i [[művészettörténet]]ben megkülönböztetjük a [[barokk]] és a [[romantika]] közt uralkodó [[klasszicizmus|klasszicista]] stílust a romantikát követő stílusirányzatokban fellelhető klasszicizáló stílusjegyektől. A historzáló vagy a modern stílusokban megjelenő ókori görög vagy római stílusjegyeket neoklasszicizmus néven foglaljuk össze.
 
Az európai klasszicista stílus a [[barokk]] stílust követte mintegy az [[17501760-esas évek]]től az [[18501840-es évek]]ig, a klasszicista stílus maga is neoklasszikus volt, hiszen az ókori görög, s főleg az ókori római stílusjegyeket alkalmazta. Nem csoda, ha valaki neoklasszicistának nevez [[17501760]]-[[18501840]] közt épült [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusú épületeket, szobrokat vagy festményeket. Az sem csoda, ha valaki klasszicista stílusúnak nevezi a szegedi Móra Ferenc Múzeum épületét, holott az egy [[1896]]-ban épített eklektikus stílusú épület alapvetően neoklasszicista stíluselemekkel.
 
A hangsúly nem az elnevezésben, hanem az ókori stílusjegyek alkalmazásában van. Tudjuk, hogy a [[XIX. század]]ban a [[romantika]] után számos régi klasszikus stílusirányzat elevenedik meg az eklektikában, divat lesz [[neoromán]], [[neogót]], [[neoreneszánsz]], [[neobarokk]], neoklasszikus épületeket vagy szobrokat alkotni. A modern stílusirányzatok is sokat merítenek letűnt korok jeles irányzataiból.