„Scherzo zongorára és zenekarra (Bartók)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NZs (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
NZs (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az [[1904]]-ben írt '''[[Scherzo]] [[zongorára|zongorárazongora]] és [[zenekar]]ra''' feltehetően azonos azzal a ''Burlesque''-kel, amelyet [[Bartók Béla]] [[1905]]-ben, a Filharmóniai Társaság hangversenyén akart bemutatni. A zenekar ellenséges magatartása és a művel szemben tanúsított passzivitása azonban oly mélyen sértette a zeneszerzőt, hogy a darabot nem bocsátotta a közönség elé. Bartók életében nem is hangzott el a mű, amelyet [[Denijs Dille]] fedezett fel a komponista hagyatékában és rendezett sajtó alá [[1961]]-ben. Ebben az évben volt a Scherzo első nyilvános előadása is a [[Magyar Rádió]]ban, [[Lehel György]] vezényletével. A zongoraszólót [[Tusa Erzsébet]] játszotta.
 
A mű formája, a [[Bartók: Rapszódia zongorára és zenekarra|Rapszódiához]] hasonlóan egy lassú és egy gyors részre tagolódik. Maga a scherzo a gyors részben zajlik le, ennek előjátéka a lassú szakasz. „Táncfantázia, amely hol a maga zenei anyagának verbunkos-csárdás származását hangsúlyozza, hol — a hangszerelés, a beállítás révén — már egy különös, groteszk, reális-irreális világba ragadja hallgatóját. Hogy ez az utóbbi hang inspirálói közé számíthatja Richard Strauss Burleske-jét, de főleg Till Eulenspiegeljét is, szinte természetes” — írja Kroó György. A forma lekerekítését célozza a művet nyitó klarinét-dallam visszatérése a Scherzo befejezésénél.