„Egységes Párt” változatai közötti eltérés

[[Gömbos Gyula]] miniszterelnöki kinevezése után a reformok iránti elkötelezettséget demonstrálandó [[1932]]. [[október 27]]-én az Egységes Párt az addig hivatalos ''Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt'' megnevezést a ''Nemzeti Egység Pártja'' (NEP) névvel váltotta fel. Az „új” párt azonnal nekilátott tömegbázisa kiépítéséhez és szerves egységgé alakulásához, addig szokatlan módon fizetett pártszervezőkkel, erős [[propaganda]]támogatás mellett. A reklámhadjárat során a „Nemzeti Munkaterv” erősen demagóg volta, illetve belső ellentmondásai ismét felszínre kerültek. Ezeket Gömbös többnyire látszatintézkedésekkel, illetve figyelemeltereléssel (például a [[horogkereszt]]es jelvények használatának betiltása) igyekezett elleplezni, mivel a Bethlennel kötött kompromisszumot és vele a kötöttségeket nem tudta érdemben lerázni. Gömbös ügyes manőverezései révén a párt (és vele ő sem) bukott bele a világválságba, sem az [[I. Sándor jugoszláv király]] elleni [[1934]]-es, [[marseilles]]-i merénylet vizsgálataiba, mely során kiderült, hogy az eseményt kitervelő és végrehajtó horvát [[usztasa|usztasák]] rövid ideig [[Jankapuszta|Jankapusztán]] is tartózkodtak. Noha [[Olaszország]] részvétele a gyilkosságban sokkal valószínűsíthetőbb volt, mégis Magyarországot tette meg a [[kisantant]] bűnbaknak az ügyben. A sikeres magyar [[diplomácia]] révén azonban nem sikerült súlyosan elmarasztaló ítéletet kicsikarniuk a [[Népszövetség]] Tanácsától; az Magyarországra bízta az esetleges felelősök, résztvevők felkutatását és megbüntetését.