Wikipédia

„Győzedelmes argumentum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
apró
1. sor:
A '''győzedelmes argumentum''' ''(kürieuón logosz)'' a [[Megarai iskola|megarai iskolához]] tartozó [[Diodórosz Kronosz]] érve, melyben [[Modális logika|modális logikai]] fogalmakat [[Modális logika#Temporális rendszerek|temporális fogalmakkal]] határozotthatároz meg, vagyisezzel megalkottamegalkotva a modalitások temporális modelljét. Az érv a következő három kijelentés ellentmondásosságát állítjafogalmazza meg:
 
: '''(A) Minden, ami elmúlt és igaz, szükségszerű.'''
21. sor:
 
<!-- == Az érv mint Arisztotelész modalitáselméletének cáfolata ==
[[Arisztotelész]] az ''Organon''-ban fejti ki modális logikai tanításait, a ''Metaphysica'' IX. könyvében pedig az ott kifejtett fogalmak alapján a megarai iskolának tulajdonított álláspontot kritizálja,: nevezetesen hogyeszerint valami csak akkor lehetséges, amikor éppen megvalósul, vagyis ha éppen nem valósul meg, nem lehetséges. Arisztotelész modalitáselméletében bevezette a soha meg nem valósuló lehetőség fogalmát, ami Diodórosz kritikájának célpontja.
-->
 
<!-- == Következmények, utóélet ==
A győzedelmes argumentum, vagyis- azaz hogy csak az lehetséges, ami van vagy lesz - elfogadásával [[determinizmus]]hoz jutunk. Így a jövő dolgok ugyanúgy nem befolyásolhatók, mint az elmúlt dolgok, ezért lesz az argumentum a [[fatalizmus]] elméleti támasza. Az argumentum olyan helyeken merül fel, mint a teremtésről, az isteni mindenhatóságról, a világok pluralitásáról szóló viták, vagy mint a a darwini fejlődéselmélet védelmezése.
-->
 
87. sor:
=== Rekonstrukció időbeli következtetéssel ===
 
[[Eduard Zeller]] német filozófus 1882-es értelmezése a második premisszát nem logikai, hanem időbeli következés értelemben használta, vagyis a levezetésben az ''(A)<sub>k</sub>'', ''(B)<sub>t</sub>'' és ''(C)<sub>k</sub>'' premisszákat használjuk, és ''(C)<sub>k</sub>''-ból indulunk ki. Legyen p''<small>a</small>'' az a kifejezés, melyre ''(C)<sub>k</sub>'' kikötései állnak, így a premisszák ellentmondásosságának bizonyítása:
 
 
162. sor:
* Az argumentum premisszáiban és az első két rekonstrukcióban is előfordul, hogy egy bizonyos kijelentés igazságértéke időben változik. Azonban ahhoz, hogy ezen a ponton támadható legyen az argumentum, be kellene bizonyítani, hogy nem léteznek olyan kifejezések, melyek igazságértéke időben változhat, ellentétben azzal ahogy a görögök – Diodórosz, Arisztotelész és a sztoikusok is – gondolták.
* Az időben változó igazságértékű kijelentéseket kijelentésfüggvényként írhatjuk le. Azonban modális fogalmak és kijelentésfüggvények összekapcsolásából csak értelmetlenség származhat.
* A logikai következtetéssel történő rekonstrukció során a „nem p''<small>a</small>'' szükségszerű”-ből következtetés történik a „p''<small>a</small>'' lehetetlen”-re, mely támaszkodik az <math>\scriptstyle{\Box A \Leftrightarrow \sim \Diamond \sim A}</math> (''A'' akkor és csak akkor szükségszerű ha nem lehetséges nem ''A'') modális logikai tézisre. A görögök kétféle szükségszerűséget különböztettek meg: minden feltétel nélkül fennállót, és idő szerintit. Az ''(A)<sub>k</sub>'' időbeli szükségszerűség, míg a „ha ''A'' szükségszerű akkor nem lehetséges nem ''A''” minden féltétel nélkül fennálló. Ha a két szükségszerűség összeegyeztethetetlenségét bebizonyítanák, aakkor támadható lenne a második levezetés.
* Végül a levezetések csak akkor állnak, ha p''<small>a</small>'' kétértékű kijelentés.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Győzedelmes_argumentum”