„Kimberek” változatai közötti eltérés

Valamikor [[Kr. e. 100]] előtt sok kimber és sokan a rokon [[teutonok]] közül, elhagyták [[Skandinávia|Dél-Skandináviát]] és délkelet felé húzódtak. Számos csatát vívtak a [[boiok]]kal és más [[kelta]] törzsekkel. [[Kr. e. 113]]-ban [[Noricum|Noricumban]]ban jelentek meg és lerohanták a [[Római Köztársaság|Római Köztársasággal]]gal szövetséges [[tauriszkuszok]] földjét. Már ebben az időben, de lehet, hogy sokkal korábban, jelentős [[kelta]] népelemekkel egészültek ki. A vándorló kimberek többsége már ekkor kelta lehetett.

Róma [[Gnaeus Papirius Carbo]] [[consul|consult]]t küldte szövetségesei védelmére, akinek kérésére a kimberek visszavonultak. A rómaiak kelepcét állítottak nekik és megtámadták őket, mégis a kimberek nyerték a [[Noreiai csata|Noreiai csatát]], sőt a rómaiakat csak egy hirtelen támadt nagy vihar mentette meg a teljes megsemmisítéstől.

[[Kr. e. 103]]-ban a kimberek és a teutonok [[Hispánia|Hispániában]] fosztogattak, Mariusnak így elég ideje volt a felkészülésre. A teutonok és az [[ambronusok]] nyugat felől akartak Itáliába nyomulni, a kimberek és a tigurinusok pedig északról, az [[Alpok|Alpokon]]on keresztül. Az [[Aquae Sextiae-i csata|Aquae Sextiae-nél]] (Aix-en-Provence) a teutonok ellen vívott csatát azonban Marius nyerte, aki magát a teuton királyt is foglyul ejtette.