„Nergal és Ereskigal” változatai közötti eltérés

'''Nergal és Ereskigal''' (modern cím), [[Akkád nyelv|akkád]] irodalmi eposz. Két változatban maradt ránk, a korábbi, a Kr. e. II. évezred közepéről eddig csupán [[egyiptom]]i példányokon került elő [[El-Amarna]], [[Ehnaton]] [[fáraó]] fővárosának levéltárából. A második, jóval bővebb változat szövege [[Asszíria|újasszír]] táblákon maradt fenn. A cselekmény az akkád mitológia egyik sajátságát magyarázza el. [[Nergal]], az alvilág istene eredetében a perzselő nap istene, és a [[mitológia]] polarizálódásával párhuzamosan a pusztulás princípiumával, az alvilággal azonosul. A költő Nergalt, a lakomázó istenek [[Ereskigal]]hoz, az alvilági úrnőhöz küldött követét az istennő férjének teszi meg. A pergő, fordulatos cselekmény nem mitológiai eseménysor, sokkal inlább költői invenció, az eposzból a mitológiához csupán a tárgy, illetve az eleve adott végeredmény tartozik. Az istenek ábrázolásába némi humor is vegyül. Az eposz kezdete:

 

:a lakomázók Namtart, pokolbéli

:nénjük gyorslábú-nyelvű hírmondóját.

 

==Források==

 

Komoróczy Géza, „Fénylő ölednek édes örömében…”: A sumer irodalom kistükre, Budapest, Európa, 1970

 

[[Kategória:Ókori közel-keleti irodalom]]