Főmenü megnyitása

Módosítások

KÖZZÉTÉVE: Gottlob Frege
===[[Sun Microsystems]]===
[[kép:Sun_Microsystems_logo.png|left|thumb|200px|Sun Microsystems Logo-ja]] Ma a [[Sun Microsystems]] az IT ipar egyik meghatározó vállalata. Számos fejlesztés, szabadalom, [[hardware]], s [[operációs rendszer]] fűződik a nevéhez (Pl. [[Solaris operációs rendszer|Solaris]]). A cég - elsősorban napjainkban - a szerverek terén él er sikereket, karöltve az [[AMD]]-vel és az [[Intel]]-lel. Ez része egy új stratégiának, melynek célja, hogy ne csak a saját fejlesztésű hardware eszközökkel működjön együtt. A [[Solaris operációs rendszer|Solaris]] fejlesztése is "gőzerővel" folyik. Saját [[SPARC]] proeccszorain kívül, az új (várhatóan jövő év elején jön ki) 10. verzió, már az AMD és az Intel 64-bites kiterjesztését is támogatni fogja. A Sun eddigi legnagyobb dobása a [[Java programozási nyelv|Java]] volt! Ennek okán még a [[Microsoft]]-tal is perre ment. A Java-t az IBM is fejlesztette egy darabig.
<br style="clear:both">
----
 
===[[Gottlob Frege]]===
[[Kép:Frege.jpg|153px|left|Frege]] [[Friedrich Ludwig Gottlob Frege]] jénai egyetemi tanár, [[matematikus]] és [[filozófus]], a modern formális logika legfontosabb megalapítója. Élete Nagy Kérdése, a [[természetes szám]]ok (s általában a számok) [[matematika]]i megalapozhatósága vezette el a logika megújításához, az pedig a [[nyelv]] matematikai-[[filozófia]]i vizsgálatához. Sok úttörő eredménye mellett munkássága manapság elsősorban [[szemantika]]i felfedezései miatt aktuális, melyek sok tekintetben a modern [[informatika]] alapját képezik. Korát évtizedekkel megelőzte: munkáját főnökei (nevükre már nemigen emlékszünk manapság) ''„jelentéktelennek és az egyetem számára minden különös előny nélkülinek”'' minősítették, a huszadik század első évtizedeiben viszont már-már isteni fénnyel vonta be a tudományos közélet, több híres tudós példaképévé is vált, ezzel saját munkáin túlmutató hatást kifejtve.
<br style="clear:both">
----
'''[[Zeusz]]''' (Z&epsilon;&upsilon;&sigmaf;), [[Olümposz|olümposzi]] [[isten]], az istenek és a mindenség királya a [[Görög mitológia|görög mitológiában]], az ég és a villámok ura. Gyakran nevezik '''Zeusz Kronionnak''', azaz [[Kronosz]] fiának is, vagy '''Diásznak''' (&Delta;&iota;&alpha;&sigmaf;), isteni királynak. Zeusz alapvetően a viharok és a villámok ura. Mikor fivéreivel, [[Poszeidón]]nal és [[Hádész|Hádésszal]] sorsot húztak és felosztották a világot, neki jutott az égbolt és a földfelszín. Hatalmasabb az összes többi istennél, ám nem mindenható. Őt is be lehet csapni, továbbá a sors, a [[Moira]] is erősebb nála.
Kedvelt állata a [[sas]], fája a [[tölgy]]. Akaratát az [[Epirusz]]ban található [[dodonai jósda]] papjai közvetítették; a tölgyfalombok susogásából olvasták ki a jövendőt. Az Olümpiai [[Zeusz-templom]] az ókori [[a világ hét csodája|világ hét csodájának]] egyike.
<br style="clear:both">
----
 
===[[Friedrich Ludwig Gottlob Frege|Gottlob Frege]]===
[[Kép:Frege.jpg|100px|left|Frege]]
[[Kép:Frege.jpg|153px|left|Frege]] '''[[Friedrich Ludwig Gottlob Frege]] ''' jénai egyetemi tanár, [[matematikus]] és [[filozófus]], a modern formális logika legfontosabb megalapítója. Élete Nagy Kérdése, a [[természetes szám]]ok (s általában a számok) [[matematika]]i megalapozhatósága vezette el a logika megújításához, az pedig a [[nyelv]] matematikai-[[filozófia]]i vizsgálatához. Sok úttörő eredménye mellett munkássága manapság elsősorban [[szemantika]]i felfedezései miatt aktuális, melyek sok tekintetben a modern [[informatika]] alapját képezik. Korát évtizedekkel megelőzte: munkáját főnökei (nevükre már nemigen emlékszünk manapság) ''„jelentéktelennek és az egyetem számára minden különös előny nélkülinek”'' minősítették, a huszadik század első évtizedeiben viszont már-már isteni fénnyel vonta be a tudományos közélet, több híres tudós példaképévé is vált, ezzel saját munkáin túlmutató hatást kifejtve.
<br style="clear:both">
----
1 392

szerkesztés