„Víziváros (Esztergom)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kérdőjelek pontosabban. Tényleg nem kötekedés. |
asszem most jó lesz |
||
1. sor:
{{Esztergomi városrész|x=85|y=35|szoveg=Víziváros}}
[[Image:Esztergom.Víziváros.JPG|thumb|230px|right|A Víziváros egy részlete, jobbra a várhegy, távolban a Prímási palota]]
[[Image:Esztergom-Mindszenty square.jpg|thumb|230px|right|A Mindszenty tér]]
[[Image:Esztergom-Watertown.JPG|230px|right|thumb|Jellegzetes vízivárosi utcarészlet]]▼
[[Kép:Esztergom-vizivarosi.pt.JPG|230px|right|thumb|A [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Szent Ignác-plébániatemplom]], helyi nevén a „kéttornyú” templom]]▼
[[Image:Megyeszékhely - Komárom-Esztergom megye - Esztergom.jpg|230px|right|thumb|A várhegy és az alatta fekvő Víziváros árvíz idején]]▼
''Víziváros történetét részletesen megtalálod az [[Esztergom története]] címszó alatt''
12 ⟶ 7 sor:
==Fekvése==
▲[[Image:Esztergom-Watertown.JPG|230px|right|thumb|Jellegzetes vízivárosi utcarészlet]]
Víziváros az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el, [[Szentgyörgymező]] és [[Szenttamás (Esztergom)|Szenttamás]] közé ékelve; közvetlenül a [[Duna]] partján épült. Az északon
==Története==
▲[[Kép:Esztergom-vizivarosi.pt.JPG|230px|right|thumb|A [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Szent Ignác-plébániatemplom]], helyi nevén a „kéttornyú” templom]]
[[IV. Béla]] [[1239]]-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] mellett [[Róbert érsek]] várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a [[belváros (Esztergom)|Királyi város]] mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a [[13. század]]ban védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat [[Telegdi Csanád]] érsek építtette a [[14. század]]ban. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a [[belváros (Esztergom)|királyi város]] falainak és épületeinek anyagából építették újjá. A legjobban támadható délkeleti városfalakat több alkalommal is
Víziváros a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a
A Várhegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár volt. A Víziváros főterén, a Mindszenty téren található barokk [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Vízivárosi plébániatemplomot]] a jezsuiták építették 1728-1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templom mellett található [[Prímási palota (Esztergom)|
▲Víziváros a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a várfalon, majd éjszaka azon keresztül jutottak be a városba, ahol leölték az őröket és aknákat fúrtak a várfal alá. Miután a kurucok feladni kényszerületek a várat, a magyar lakosok is elmenekültek Vízivárosból, az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű. 1827-es adatok szerint a Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban. Víziváros [[1895]]-ig önálló település maradt, utána az egyesített Esztergom III. kerülete lett.
Az [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet parkban]] áll a [[III. János lengyel király|Sobieski János]] lengyel királynak emléket állító emlékmű
▲A Várhegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár volt. A Víziváros főterén, a Mindszenty téren található barokk [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Vízivárosi plébániatemplomot]] a jezsuiták építették 1728-1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templom mellett található [[Prímási palota (Esztergom)|Prímási palotát]] [[Simor János]] érsek emeltette a volt jezsuita kolostor helyén, [[Lippert József]] tervei alapján [[1880]]-[[1882]] között, neoreneszánsz stílusban. Északi részében a [[Keresztény Múzeum]] működik. Az épületben az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott az érseki könyvtár is, továbbá itt működik a prímási levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek.
▲Az [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet parkban]] áll a [[III. János lengyel király|Sobieski János]] lengyel királynak emléket állító emlékmű, aki 1683-ban visszafoglalta Esztergomot a töröktől. Itt található a Hild József tervei alapján [[1853]]-ban készült épület, mely a [[Főszékesegyházi Könyvtár]]nak, a Bibliothekának ad helyet. A könyvtár jelentős kódex és ősnyomtatvány anyaggal rendelkezik. Víziváros összetételét az itt található egyházi épületek határozták meg. A népesség nagy részét papok, az egyházi hivatalnokok, illetve a [[Esztergom vármegye|megyei]] hivatalnokok alkották.
==Látnivalók==
▲[[Image:Megyeszékhely - Komárom-Esztergom megye - Esztergom.jpg|230px|right|thumb|A várhegy és az alatta fekvő Víziváros árvíz idején]]
*A [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] Duna felőli oldalán látható a '''Szulejmán-tábla''', mely Szulejmán szultán [[1543]]. évi győztes ostromának emlékét hirdeti. A vízivárosi városfal délnek futó, javarészt teljes magasságában megmaradt szakasza meglehetősen vékony, hiszen a [[Duna]] eredetileg közvetlenül a falak előtt folyt, a mai [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet park]] területe [[20. század]]i feltöltés eredménye.
*[[Prímási palota (Esztergom)|Prímási palota]]
|