„Víziváros (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a két ) |
Azt hiszem így már rendben. A képeket azért rendeztem át, mert a cikk elején hatalmas üres rész tátongott és mivel nem szorosan kapcsolódnak, csak illusztrálnak, ezért nem okozhat ez gondot. |
||
2. sor:
[[Image:Esztergom.Víziváros.JPG|thumb|230px|right|A Víziváros egy részlete, jobbra a várhegy, távolban a Prímási palota]]
[[Image:Esztergom-Mindszenty square.jpg|thumb|230px|right|A Mindszenty tér]]
[[Image:Esztergom-Watertown.JPG|230px|right|thumb|Jellegzetes vízivárosi utcarészlet]]▼
[[Kép:Esztergom-vizivarosi.pt.JPG|230px|right|thumb|A [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Szent Ignác-plébániatemplom]], helyi nevén a „kéttornyú” templom]]▼
[[Image:Megyeszékhely - Komárom-Esztergom megye - Esztergom.jpg|230px|right|thumb|A várhegy és az alatta fekvő Víziváros árvíz idején]]▼
''Víziváros történetét részletesen megtalálod az [[Esztergom története]] címszó alatt''
7 ⟶ 11 sor:
==Fekvése==
Víziváros az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el, [[Szentgyörgymező]] és [[Szenttamás (Esztergom)|Szenttamás]] közé ékelve; közvetlenül a [[Duna]] partján épült. Az északon egyutcás középkori város dél felé, (Hévíz felé) kiszélesedett, két-három utcára bővült. A városhoz tartozott a Vízivárosi sziget is, melyről a Cathry által épített [[Mária Valéria híd]] a Duna bal partjára, [[Párkány]]ba vezet. (Azóta a Vízivárosi- és tőle délre fekvő [[Prímás-sziget]] közti csatornát feltöltötték, és a két sziget Prímás-sziget néven egyesült.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref>) A városrész központját a Várhegy képezi, melynek tetején a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] emelkedik. A déli bástyafalban van elrejtve
▲[[Image:Esztergom-Watertown.JPG|230px|right|thumb|Jellegzetes vízivárosi utcarészlet]]
▲Víziváros az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el, [[Szentgyörgymező]] és [[Szenttamás (Esztergom)|Szenttamás]] közé ékelve; közvetlenül a [[Duna]] partján épült. Az északon egyutcás középkori város dél felé, (Hévíz felé) kiszélesedett, két-három utcára bővült. A városhoz tartozott a Vízivárosi sziget is, melyről a Cathry által épített [[Mária Valéria híd]] a Duna bal partjára, [[Párkány]]ba vezet. (Azóta a Vízivárosi- és tőle délre fekvő [[Prímás-sziget]] közti csatornát feltöltötték, és a két sziget Prímás-sziget néven egyesült.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref>) A városrész központját a Várhegy képezi, melynek tetején a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] emelkedik. A déli bástyafalban van elrejtve van a [[román stílus]]ú Szent István-kápolna, melyről sokáig úgy tartották, hogy [[I. István|Szent István]] születése helyén épült a [[9. század|9.]] vagy [[12. század]]ban. [[Simor János]] [[1871]]-ben restauráltatta. (István születésének valódi helyét [[Szent István tér (Esztergom)|emlékmű jelzi]] a Várhegy északi részén)
==Története==
▲[[Kép:Esztergom-vizivarosi.pt.JPG|230px|right|thumb|A [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Szent Ignác-plébániatemplom]], helyi nevén a „kéttornyú” templom]]
[[IV. Béla]] [[1239]]-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] mellett [[Róbert érsek]] várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a [[belváros (Esztergom)|Királyi város]] mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a [[13. század]]ban védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat [[Telegdi Csanád]] érsek építtette a [[14. század]]ban. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a [[belváros (Esztergom)|királyi város]] falainak és épületeinek anyagából építették újjá. A legjobban támadható délkeleti városfalakat több alkalommal is erősítették: 1543-ban a délkeletre nyíló Budai kapu védelmére még Szulejmán szultán építtette a Várhegy oldalába a Budaikapu rondellát (Budun kapukuleszi). A kaputól a Kis-Dunáig húzódó fal nyugati, vízpart melletti végére pedig 1560 táján egy félköríves rondellát (Ilidzsa kuleszi = Hévíz-fürdő tornya) építettek. A törökök másfél évszázados ittlétük alatt egy imahelyet, azaz [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|dzsámit]] is létrehoztak, a kötelező imatoronnyal, a minarettel együtt. Ez ma az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye.
Víziváros a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a várdalon, majd éjszaka azon keresztül jutottak be a városba, ahol leölték az őröket és aknákat fúrtak a várfal alá. Miután a kurucok feladni kényszerületek a várat, a magyar lakosok is elmenekültek Vízivárosból, az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű. 1827-es adatok szerint a Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban. [[1891]]-ben 115 háza és 1158 magyar lakosa volt. Víziváros [[1895]]-ig önálló település maradt, utána az egyesített Esztergom III. kerülete lett. A népesség nagy részét papok, az egyházi hivatalnokok, illetve a [[Esztergom vármegye|megyei]] hivatalnokok alkották.
20 ⟶ 22 sor:
==Látnivalók==
▲[[Image:Megyeszékhely - Komárom-Esztergom megye - Esztergom.jpg|230px|right|thumb|A várhegy és az alatta fekvő Víziváros árvíz idején]]
*A [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] Duna felőli oldalán látható a '''Szulejmán-tábla''', mely Szulejmán szultán [[1543]]. évi győztes ostromának emlékét hirdeti. A vízivárosi városfal délnek futó, javarészt teljes magasságában megmaradt szakasza meglehetősen vékony, hiszen a [[Duna]] eredetileg közvetlenül a falak előtt folyt, a mai [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet park]] területe [[20. század]]i feltöltés eredménye.
*[[Prímási palota (Esztergom)|Prímási palota]]
| |||