„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés

→‎A kezdetek: Kik állítják? + helyesírás
(→‎A kezdetek: Kik állítják? + helyesírás)
Mivel [[1919]]. [[március 21]]-én az addigi ''Honvédelmi Minisztérium'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett
 
Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24]]-én alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Bőhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ílyily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[Április 1]]-jén az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben:
 
{|| border="2" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3"