„I. Henrik lengyel fejedelem” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumok helyesebb írása, rövidítések feloldása
18. sor:
[[1217]]-ben a [[poznań]]i és [[lubusz]]i püspök közvetítésével egyezményt írt alá [[III. Ulászló lengyel fejedelem|Hosszúlábú Ulászlóval]], melyet [[1218]]. május 9-én pápai bulla is megerősített. Ennek értelmében Henrik visszaadta Lubuszt és lemondott Kaliszról és más földekről, melyek Odon fia Ulászló birtoka volt. Viszonzásképpen Henrik lett a gyermektelen nagy-lengyelországi herceg örököse.
 
[[1222]]-[[1223]]. között részt vett a [[poroszok]] elleni kereszte hadjáratban. [[1225]]-ben megkísérelte elfoglalni [[Krakkó]]t, de fel kellett hagynia az ostrommal néhány nap múlva.
 
[[1227]]. november 23-án a Piast hercegek [[gąsawa]]i gyűlése alatt súlyosan megsérült, amikor Odon fia Ulászló és [[II. Świętopełk]] pomerániai herceg orvul megtámadta, míg [[I. Leszek lengyel fejedelem|Fehér Leszek]] a merényletben meg is halt. Ez az esemény a lengyel trón megszerzésére irányuló kűzdelem kezdetét jelentette, melynek során Henrik [[III. Ulászló lengyel fejedelem|III. Ulászlót]] támogatta, aki végülis elérte célját. Amikor [[1228]]. nyarán [[Konrád lengyel fejedelem|Mazóviai Konrád]] megtámadta [[Kis-Lengyelország]]ot, Henrik fia, [[II. Henrik lengyel fejedelem|Jámbor Henrik]] a támadást visszaverte. A következő évben azonban Konrád sikeresebb volt, olyannyira, hogy I. Henriket fogságba is ejtette. Csak úgy kapta vissza szabadságát, hogy megígérte, lemond Krakkóról. Később a pápa felmentette ígérete alól, melyet nyomás alatt tett.
 
Henrik [[1232]]-ben Krakkó hercege lett, feltételezhetően a [[sandomierz]]i hercegség felett is ellenőrzést gyakorolt [[V. Szemérmes Boleszláv]] nevelőjeként.