„Melfi” változatai közötti eltérés

Az első települést a mai Melfi területén a [[daunusok]] alapították, őket a [[lukániaiak]], majd a [[rómaiak]] követtek, akik az i. e. 291-ben alapított [[Venusia]] coloniához csatolták. A [[Római Birodalom|Nyugatrómai Birodalom]] bukása után nagy jelentőségre tett szert ugyanis a [[bizánc]]iak és [[langobárdok]] által birtokolt területek határán helyezkedett el. A 11. század elején a [[normannok]] hódították meg és egyesítették új államukkal, a [[Szicíliai Királyság]]gal. Melfi [[1059]]-ben az [[Apúliai Hercegség]] része lett, ugyanebben az évben valamint 1109-ben is pápai zsinat színhelye volt. [[1089]]-ben itt hírdették ki az első keresztesháborút. [[1231]]-ben [[II. Frigyes német-római császár]] kiadta a melphei alkotmányt ''(Constitutiones Augustales)'', amelyben megerősítette királyságának kormányzási eszközeit valamint felállította az adórendszer alapjait. A következő évszázadokban a [[Nápolyi Királyság]] része volt és hosszas hanyatlási időszakba lépett. A város gazdasági élete a 19. században indult fejlődésnek.