Főmenü megnyitása

Módosítások

tabla siku
 
=== A két sor használata ===
A siku leggyakrabban használt változata, a ''malta'' 13 sípot foglal magában, nagyjából G alapú diatonikus hangsorra hangolva d'-től h"-ig.
 
Az '''ira''' 6 hangja:
szó - ti - re - fá - lá - dó - mi.
 
Egy skála megszólaltatásához felváltva hol az egyik, hol a másik sípsortsípsor egy-egy tagját kell megfújni, ami dallamok játszásakor azt eredményezi, hogy annak hangjai nemcsak magasságukban, de térbeli helyzetükben is változnak,; amiez sajátos térhatást ad a zenének. Lehetővé válik az is, hogy így az egymás utáni hangok kissé egymásba ússzanak, ami jellegzetes [[legato]] hangzást eredményez. Ezt a játéktechnikát a hangszer nagy levegőigénye is indokolja, a megosztott játék lehetővé teszi a nyugodtabb levegővételt, ami az Andok nagy magasságaiban nem elhanyagolható szempont.
 
== A hangszercsalád ==
A sicu többféle méretben, hangolásban használatos, ezek elnevezései:
 
* '''chuli''': a malta fölött egy oktávval szól (d" - h<sup>3</sup>)
* '''malta''': ez a leggyakrabban használtleggyakoribb típus, hangterjedelme d' - h", a leghosszabb síp kb. 26 cm
* '''zanka''': a malta alatt egy oktávval szól (d - h')
* '''toyo''': a malta alatt két oktávval szól (D - h), a legmélyebb hangja 1 m-nél hosszabb.
 
A hangszerek két sípsora együtt legtöbbször 13 sípot foglal magában, de előfordul 21 vagy 23 sípos hangszer is, ezek elnevezése a hangtejedelem szerint értelemszerűen ''malta-chuli, zanka-malta'' stb. A sicu különböző hangolású változatait együttesben használják, az ilyen pánsíp-banda neve ''tropa,'' tagjai a ''sikuri''k, az általaáltaluk előadott zene a ''sikurisikuriada.''
 
A siku jellegzetes kontúrját annak köszönheti, hogy a különböző hangmagasságokhoz különböző hosszúságú nádak tartoznak. Ennek ellenére létezik téglalap alakú siku is, a ''tabla siku,'' amelynél az egyformára vágott nádcsövekben a különböző helyeken lévő csomók eredményezik az eltérő hangolást.
 
== Külső hivatkozások ==
27 342

szerkesztés