„Árvaváralja” változatai közötti eltérés

 

==A vár története==

{{fő|Árva vára}}

Árva várát [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670]]. [[december 10]]-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3]]-án belehalt. [[1672]]. [[október 20]]-án a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24]]-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5]]-én került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették.

 

==Nevezetességei==

*Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész [[1483]] és [[1543]] között, az alsóvár [[1556]] és [[1611]] között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbehozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. [[1868]]-óta múzeum.

*[[Nepomuki Szent János]]nak szentelt [[római katolikusok|római katolikus]] temploma a 19. század elején épült [[empire stílus]]ban.