„Bélai-havasok” változatai közötti eltérés

Turistaszempontból kissé felemás jellegű. DK-i, [[Szepesbéla|Szepesbélának]] néző felét a MKE, főleg Szepesbéla városának és sok derék polgárának (Husz Gy., Britz Gy., Weber S., Kaltstein A., Gabriel A., Koromzay Gy. és másoknak) segítségével bekapcsolta a turistaforgalomba, a város pedig feltárta a Bélai-cseppkőbarlangot, megalapította és kifejlesztette [[Barlangliget|Barlangligetet]]; a hegység ÉNy-i, a Greineren túl fekvő része azonban Hohenlohe javorinai birodalmának volt része. A [[Havran]] és Muran szikláin kőszáli kecskék találnak új otthonra, a [[Jávor-völgy|Jávor-völgyben]] bölények éltek a XIX. század végéig

 

 

A Bélai-havasok tehát nem nyújtanak a hegymászóknak olyan problémákat, mint a Magas-Tátra. Mindezért azonban kárpótolnak a hegység páratlan virágpompája (Nagymagyarország fajokban leggazdagabb vidékei közé tartozik), a gondtalan gerincséta varázsa, a színes és megkapó körkép (a Greiner kilátása az egész [[Tátra]] legnagyobb képei közé tartozik) s érdekes barlangjai.