„Immunszupresszív gyógyszerek” változatai közötti eltérés

 

=== Citosztatikumok ===

A citosztatikumok az osztodó (''proliferáló'') sejteket károsítják elsősorban. Főleg a [[rák (betegség)|daganat]]terápiában alkalmazzák őket. Még meg nem lévő, vagy éppen kialakuló immunválasz esetén specifikusabbak, mert ilyenkor az éppen osztodó limfocitákra jobban hatnak. Mellékhatásként [[csontvelő]] és hámszövet károsodás, illetve carcinogenitás fordulhat elő. Az immunszupresszív terápiában kombinációban alkalmazzák [[ciclosporin]]nal, [[glükokortikoidok]]kal. Immunszupresszív szerként két vegyület emelhető ki:

 

 

=== [[Antitest]]ek ===

Az antitestek adott antigénnel reagáló [[immunglobulinok]]. Emberi limfocitákat, vagy azok részeit, receptorjait immunizálják állatokkal, és az állatok hiperimmun szérumából tisztítással létrejövő immunglobulint használják a terápiában. Az állati termékek ellen az emberi szervezet [[ellenanyag]]okat termelhet, immunreakcióval válaszolhat. Ezért génfuzióval [[kiméra]] anitesteket, ahol csak az antigénfelismerést végző variábilis rész állati eredetű, illetve biztonságosabb humanizált antitesteket állítanak elő, ahol már csak a hipervariábilis részek állati eredetűek. Az antitesteket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk szelektivitásuk szerint. A ''poliklonális'' antitestek nem egyetlen felszíni antigénnel reagálnak, nem specifikusak, míg a ''monoklonális'' antitestek specifikusak, csak egyetlen antigénnel reagálnak.