„Címerkép” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  11 évvel ezelőtt
(sablon beillesztése)
Ezen sokrétűség azonos kategóriákon belül a biológiában sem ismeretlen. A lepkéket például filetikai (származástani) alapon rendszerezik, de a hernyókat csak mesterséges rendszerek keretén belül, fenológiailag lehet osztályozni. Ezenkívül például a heraldikai sas nem konkrét faj, hanem a sasok általános, stilizált képviselője. Az állatok filetikai rendszerén belül tehát újra a fenetikai és más efféle szempontok érvényesülnek.
 
Minden olyan rendszer tudományosnak tekinthető tehát, mely engedelmeskedik bizonyos szabályoknak, tehát megismételhető. Ez még akkor is igaz, ha pl. a [[paleontólógia|paleontólógiában]] nem tudjuk, hogy egy lábnyomhoz milyen ''fajnév'' tartozik. Amikor Kr. e. a 4. század végén az arisztotelészi iskolához tartozó [[Theofrasztosz]] megalkotta a növények első mesterséges rendszerét (fékfák, cserjék, lágyszárúak), nem tudhatta, hogy ez lesz az alapja [[Alexander von Humboldt]] ún. alapformáinak és a [[Raunkiaer]]-féle életforma-kategóriáknak, melyek nélkül nem jellemezhetők az olyan nagyobb [[növényzeti]] rendszerek, mint a növénytakaró, az [[ökológiai spektrum]], a [[fiziognómia]], a formációk, kompozíciók stb. Ha a [[címer]]ek [[chorológia]]i szempontjait vizsgáljuk, egyfajta heraldikai társulást szemlélünk, s akkor ezen rendszertani elvek sem nélkülözhetők.
 
A mesterséges állatrendszerek közül az egyik megközelítésben ilyen életforma-típusokat állítottak fel a testalkat és a helyváltoztatás típusa szerint (csúszó, úszó, mászó, ugró, repülő), mely nagyon hasonlít a [[Philipp Jacob Spener|Spenernél]] megtalálható [[heraldika]]i rendszerhez. [[Cassaneus]] a címerképeket állatokra, fákra és virágokra osztotta.
8 761

szerkesztés