„Piktek” változatai közötti eltérés

Mint a legtöbb korabeli északi nép, a piktek kis földművelő és állattenyésztő közösségekben éltek. A római időszakban gyakran hozták őket összefüggésbe a kalózkodással, de ha ez igaz is, valószínűleg tengeri kereskedelemmel is foglalkoztak. A [[pikt kőemlékek]]en talált feliratoknak csak egy részét fejtették meg, jó részük talán egyszerűen csak azoknak a nevét tartalmazza, akiket a köveken meg akartak örökiteniörökíteni.

A Skóciában sok helyen romos formában megtalálható, [[Broch]] néven ismert vaskori kör alaprajzú kőtornyok építését gyakran tulajdonitjáktulajdonítják a pikteknek. Valójában ezeknek az építése [[100]] körül befejeződött, de valóban használták őket a pikt korszakban is. A [[crannóg]] nevű kőkori mesterségessziget-építmények közül néhányat szintén használtak a piktek.

A piktek vallása kezdetben kelta típusú többistenhit lehetett. Pontosan nem ismert, mikor vették fel a kereszténységet, de vannak olyan hagyományok, amelyek szerint [[Szent Palladius]] (5. század) Írország után a Piktföldre ment, illetve amelyek írországi Szent Brigittát ([[451]]–[[525]]) a [[skócia]]i [[Abernethy]] faluhot kötik. Szent Patrick "hitehagyott piktekre" utal, a [[7. század]]i [[Y Gododdin]] elégiák viszont nem említik, hogy a piktek pogányok lennének. A pikt elit megtérése valószínűleg hosszú időn keresztül zajlott, az 5. század kezdetétől, és minden bizonnyal nem fejeződött be egészen a [[7. század]]ig. A [[Portmahomack]] mellett zajlott ásatások egy kolostor alapítását valószínűsitikvalószínűsítik ott a [[6. század]] végén, egy olyan régióban, amely feltételezhetően az utolsók közt tért a kereszténységre. Ez [[I. Bridei pikt király]] és [[Szent Columba]] kora.

**The '''Corpus of Electronic Texts''', benne az ''Annals of Ulster'', ''Tigernach'', ''the Four Masters'' és ''Innisfallen'', a ''Chronicon Scotorum'', a ''Lebor Bretnach'', geneológiák és szentek életei. (A legtöbb már angolra forditvafordítva.)

*[http://www.ccel.org/ccel/bede/history.pdf Bede's ''Ecclesiastical History'' (Egyháztörténet és folytatása (pdf)], at [http://www.ccel.org CCEL], A.M. Sellar forditásábanfordításában.

*[http://www.fordham.edu/halsall/source/annalescambriae.html ''Annales Cambriae'' (angolra forditvafordítva)] at the [http://www.fordham.edu/halsall/sbook.html Internet Medieval Sourcebook].