„Fogalom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mozo (vitalap | szerkesztései) |
Mozo (vitalap | szerkesztései) |
||
37. sor:
Az egyedi és üres fogalmak vizsgálata felveti a kérdést, hogy ha csak egy vagy egy dolog se tartozik egy fogalomhoz, akkor vajon van-e egyáltalán jelentése vagy tartalma a fogalomnak. Az ilyen fogalmakra vonatkozó vizsgálatokat [[Frege]] és [[Russell]] alapozták meg.
==Fregei fogalomelemzés==
Frege a klasszikus fogalomelméletre építve adott a fogalmakra egy olyan jelentéselméletét, melyet a modern nyelvfilozófiai vizsgálódások alapkoncepciójának tekinthetünk.
A fogalmak elemzését azzal kezdte, hogy azok nyelvi megnyilvánulásait vizsgálta, ezzel az analitikus filozófia előfutárává és a modern [[logika]] megteremtőjévé vált. Frege rámutatott a kompozicionalitás elvére. A mondatok állítást fejeznek ki, de a mondatoknak részei alkotják az egészet, így az állításokat is összetevőkre bonthatjuk, melyek kiadják az állítást illetve azt a gondolatot, mely az állításban fogalmazódik meg. Ezalapján a fogalmak az állítások olyan befejezetlennek vagy hiányosnak tekinthető részei, melyet egy tárgyra vonatkoztva zárt állítást kapunk. Frege a fogalmakat ugyanolyan létező dolgoknak gondolta, mint a tárgyakat, csak ezeket absztrakt létezőknek kell elképzelnünk. Például a
:''Napoleon győzött Waterloonál''
mondat egy állítást (fregei kifejezéssel „megítélhető tartalmat”) fejez ki. Ebben a ''győzött Waterloonál'' mondatrész egy fogalomra utal, a ''Napoleon'' tulajdonnév pedig egy személyre, aki vagy a fogalom alá tartozik, vagy nem. A ''győzött Waterloonál'' fogalom azonban ugyanolyan létező entitás, mint [[Napoleon]], csak nem a fizikai világban hanem a fogalmak absztrakt világában létezik. Ebben semmi meglepő nincs, gondoljunk a Föld forgástengelyére. Ez is létező entitás, holott nem egy fizikai létező.
===Függvény és fogalom===
Frege szerint a fogalmak függvények. A ''győzött Waterloonál'' fogalom ugyanúgy hiányos, mint egy függvénykifejezés az argumentumának behelyettesítése nélkül. Ám, ha egy személyre vonatkoztatjuk, akkor egy állítást kapunk:
:Jelölje ''V''( ''x'' ) az „''x'' ''győzött Waterloonál''” fogalmat. Ekkor
::''V''( ''Napoleon'' ) = ''Napoleon győzött Waterloonál.''
::''V''( ''[[Wellington]]'' ) = ''Wellington győzött Waterloonál.''
Ez a szemlélet az úgy nevezett „függvény–argumentuma” felbontás.
===Jelölet és jelentés===
Frege a fogalmakat kifejező nyelvi szerkezeteknek jelöletet és jelentést tulajdonít. A '''jelölet''', az amire a nyelvi elem utal. Név esetén ez a név referenciája, azaz amely tárgyat jelöl, fogalom esetén a fogalom extenziója, azon dolgok összessége, melyek a fogalom alá tartoznak. A kijelentő mondatok jelölete az Igaz és Hamis igazságértékek egyike.
Mindezeknek azonban jelentése vagy értelme (sinn ném. ill. sence ang.) is lehet. Fogalom esetén ezt úgy kell elképzelni, mint magának a függvénynek az egészét (nem csak az igazságtartományát, fregei kifejezéssel értékmenetét). Az értelem létezését a következő példával igazolhatjuk. Az
[[Örkény István|Pisti]] szerint az Állatfarmot [[George Orwell]] írta.
[[George Orwell]] nem más mint [[George Orwell|Erik Blair]].
--------------------------------------------------
Pisti szerint az Állatfarmot Erik Blair írta.
következtetés nem érvényes, de ezt csak úgy tudjuk igazolni, ha figyelembe vesszük, hogy Pisti hite esetleg csak a George Orwell névhez kötődik, arról nincs tudomása, hogy ez az írónak csak felvett neve, a két név jelentése más bár a referenciájuk különbözik.
==Külső hivatkozások==
| |||