„Frontális osztálymunka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
{{forma}}
== Frontális osztálymunka ==▼
A frontális osztálymunka olyan [[oktatás]]i szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. Ez a munkaszervezési mód eredetileg az osztályrendszeren alapult, de több más alkalmakon is hasznos lehet, mint például különböző előadásokon, tanórán kívüli tevékenységeknél, egyéb gyakorlatokon. Ez az irányítás tanárközpontú, a gyerekek figyelnek a magyarázatára, esetleg jegyzetelik azt, és együttesen keresik a választ a felvetett kérdésekre. Ez az a munkaszervezési mód, amely a legkevesebb energia-ráfodítást kíván meg a pedagógustól, ezért előszeretettel alkalmazzák a pályakezdő tanítók, tanárok. Itt kell megjegyeznünk azonban azt is, hogy nem elég csak ezzel a szervezési móddal dolgoznunk. Ez lényeges helyet foglal el a [[didaktika]]ban, de ehhez sok más segítő, kiegészítő munkaformát kell kapcsolnunk ahhoz, hogy sikeresnek könyvelhessük el az órán történő tanítás-tanulási folyamatot.
▲==Frontális osztálymunka==
▲A frontális osztálymunka olyan [[oktatás]]i szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. Ez a munkaszervezési mód eredetileg az osztályrendszeren alapult, de több más alkalmakon is hasznos lehet, mint például különböző előadásokon, tanórán kívüli tevékenységeknél, egyéb gyakorlatokon. Ez az irányítás tanárközpontú, a gyerekek figyelnek a magyarázatára, esetleg jegyzetelik azt, és együttesen keresik a választ a felvetett kérdésekre. Ez az a munkaszervezési mód, amely a legkevesebb energia-ráfodítást kíván meg a pedagógustól, ezért előszeretettel alkalmazzák a pályakezdő tanítók, tanárok. Itt kell megjegyeznünk azonban azt is, hogy nem elég csak ezzel a szervezési móddal dolgoznunk. Ez lényeges helyet foglal el a [[didaktika]]ban, de ehhez sok más segítő, kiegészítő munkaformát kell kapcsolnunk ahhoz, hogy sikeresnek könyvelhessük el az órán történő tanítás-tanulási folyamatot.
Ez a tanulásszervezési mód akkor jöhet létre, ha a hasonló korú gyermekek tanulási képességeik közel azonosak, hasonló a gondolkodási módjuk, ismereteik és munkatempójuk, mert ez a munkaforma az átlagos képességű diákhoz igazodik (a gyenge képességűnek gyors lehet a tempó, míg a jó képességűnek lassú, unalmas), nem tudjuk figyelembe venni a tanulók egyéni képességeit. Tehát tanulási lehetőséget biztosít valamennyi tanuló számára, de a feltételeket már nem biztosítja. Nem minden tanuló kapcsolódik be feltétlenül ebbe a közös munkába, csak az, aki szeretne egyidejűleg dolgozni a tanítóval a megadott témában. Ez a munkaforma összességében előadó jellegű, tehát egyes gyerekek számára unalmas, fárasztó lehet, ezen kívül a legkevésbé interaktív tanulási forma.
17. sor:
Ez a munkaforma nemcsak egyféleképpen, közlés-befogadásként jelenhet meg az oktatásban, hanem többféle módon is.
===
* induktív [[ismeret]]feldolgozás
* probléma kiindulású ismeretfeldolgozás
23 ⟶ 24 sor:
* alkalmazó jellegű ([[deduktív]]) ismeretfeldolgozás
===
Az új ismeret feldolgozása motiválással kezdődik, majd megfogalmazzuk az óra céljait, amit a tényanyag nyújtása követ –részekre bontva, elemenként megbeszélve, [[fogalom]]alkotás, majd az [[általánosítás]] és az induktív folyamatok [[rögzítés]]e, [[ellenőrzés]]e.
Ez a [[Modell (tudomány)|modell]] sok esetben szükséges, például, a tanulóknak nincs annyi előzetes ismeretük, hogy önállóan meglássák az anyag összefüggéseit, kiemelhessék annak lényeges jegyeit.
===
Olyan pedagógiai értelemben vett [[probléma]] felvetése, amelyet a tanulóknak kell megoldaniuk, megválaszolniuk. A válaszokat közösen, együtt gondolkodva találják meg, a tanító irányító segítségével. A [[probléma megoldás]]ában nagyban kell támaszkodniuk a tanulóknak az előzetesen már megtanult ismereteikre. Ezt a problémaszituációt kérdések, feladatok segítségével teremthetjük meg legkönnyebben. Olyan feladatok lehetnek a segítségünkre a legjobban, amelyek kiegészítő ismereteket nyújtanak a tanulók számára, hogy így segítse őket az adott probléma megoldásában. A probléma kihathat az egész órára, de annak csak egy részére is.
===
A frontális osztálymunka ezen csoportja tulajdonképpen a tevékenykedtetést jelenti. Ez a legkorszerűbb, és a legjelentősebb [[módszer]]ek közé tartozik. Ezt a tevékenykedtetést a pedagógus vezeti, segítve a gyerekek munkáját. Ez a legfontosabb ismeretfeldolgozási forma. A lényege, hogy minél több ismerethez jussanak a tanulók, közben fejlesztve az önállóságukat.
===
A már meglévő ismeretekre, fogalmakra épít. Ezt főként akkor alkalmazzuk, mikor egy anyagrészt induktív módon megtanítottunk, és egy hasonló anyagrésznél ezt a [[séma]]t átültetjük.
Például: Alkalmazói ismeretek megtanítása különböző, de hasonló felépítésű szoftverek esetében. Ilyen a Paint és a [[Word]] használatának, lehetőségeinek, alkalmazásának összehasonlítása.
41 ⟶ 46 sor:
Láthatjuk, mennyi formája van a frontális osztálymunkának, s ezen kívül még számtalan munkaforma áll rendelkezésünkre, hogy színesebbé, fejlesztővé tegyük velük a tanítási órákat.
===
Meg kell különböztetnünk a frontális magyarázatot a frontális osztálymunkától mert az előbbi teljes egészében a tanító feladata az utóbbinál viszont számítunk a gyerek visszajelzéseire. Az irányítás, talán még inkább mint az osztálymunkánál, a [[pedagógus]] kezében van. A frontális magyarázatot leginkább akkor alkalmazzuk ha új anyagot szeretnénk megtanítani a gyerekeknek. Nélkülözhetetlen olyan esetben ha a tanulóknak nincs megfelelő előismerete az adott témáról. Figyelnünk kell azonban a gyerekek életkori sajátosságaira, a hosszas magyarázat "untatja" őket. Ezért célszerű, ha lehetőség van rá, a magyarázatot [[szemléltetés]]sel színesíteni.
===
Frontális munka:
Lényege, hogy a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és gyakran azonos ütemben, párhuzamosan vesznek részt az elsajátítás folyamatában. A [[frontális munka]] szervezése nem kötődik az osztály fogalmához. Akár egy osztály, akár több osztály tanulóiból ideiglenesen működő szervezeti keretről van szó akár egy osztályból csak néhány tanulóról, minden esetben frontális szervezésről beszélünk. A frontális munka alkalmazása nem kötődik kizárólagosan egyik módszerhez sem. A [[pedagógus]] direkt irányítása dominál. A direkt irányítás következtében a tanulók ritkán kerülnek döntési szituációkba. Ez a direkt irányítás a frontális munkában vezérlés jellegű. A frontális munkának ez a változata csak a [[tanulás]] lehetőségeit kínálja fel a [[tanuló]]knak, feltételeit nem biztosítja.
A [[gyermek]]re, az ifjakra figyelés igényének következtében először a [[reformpedagógia]] egyes irányzataiban, az utóbbi években, a közoktatásban is kialakult a frontális munkának egy olyan, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében realizálható változata, amely úgy jelenti az egységességet, hogy közben módot ad az egyéni sajátosságok megnyilvánulására, figyelembe vételére. A [[frontális munka]] e változata ezért nemcsak a tanulás lehetőségeit, hanem feltételeit is biztosítja a tanulók számára, így besorolható az adaptív oktatást lehetővé tevő szervezési módok közé. A frontális munka e változatában úgy valósul meg az egységesség, hogy az osztály/a csoport tagjainak ismeretén alapul, s a tanulók lehetőséget kapnak a sajátosságaik szerinti munkára. A feldolgozott tartalom és az időtartam azonos, de nem szorítanak az azonos célok, nem kap szerepet az azonos ütem. Nemcsak a tanulás lehetőségeit, hanem a feltételeit is biztosítani tudja a [[tanuló]]k számára.
===
Frontális munka (teljes osztály): ▼
· az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egyidőben, gyakran azonos ütemben folyik, az oktatási cél közös ▼
▲
· egységes oktatást tesz lehetővé ▼
· biztosítja a tanulás lehetőségét, de a feltételeit nem ▼
· különböző a tanulók érdekeltsége, a folyamatban való részvételük intenzitása és az eredményeik, ezért a a frontális munka jelenleg az oktatás domináns része. ▼
▲
Alaphelyzet: ▼
· a pedagógus a tudás forrása, a fegyelem megteremtője – a gyerek befogadó ▼
· a frontális munka központja: a pedagógus közöl, bemutat, feladja a feladatot, értékel, engedélyez ▼
▲
· ehhez alakul az osztályberendezés (katedra, padok, stb.) ▼
Miért ez? ▼
· leggyorsabb ▼
· legolcsóbb ▼
· nagy osztálylétszám esetén csak ez működik ▼
· pedagógusnak megadja az együtthaladás irányát ▼
· a pedagógus saját tapasztalata alapján szervezi a folyamatot ▼
Hatása a résztvevőkre: ▼
· fejlesztő ▼
· a társak előtti szereplés tanulságos ▼
· a pedagógus számára nagy erőfeszítés, szakmailag igényes▼
== Irodalom ==▼
▲==Irodalom==
* Csirmaz Mátyás, Alternativitás vagy az oktatási rendszer hiányosságai?: A szervezési módok, munkaformák iskolai – osztályrendszerű – használatának tükrében, Új Pedagógiai Szemle (2003)
* http://www.epa.oszk.hu/00000/00035/00075/2003-10-mu-Csirmaz-Alternativitas.html
* Fűzi Beatrix, Felkészülés a tanításra II., A tanítási-tanulási folyamat szervezése
* http://www.banki.hu/~tkt/segedanyagok/altalanos-pedagogia/szervezes_ea.pdf
* http://zeus.nyf.hu/~modszertan/uj_lap_21.htm (Anonym...)
* Falus Iván szerk.: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
* Mayerné dr. Nádasi Mária ELTE-TÓFK Didaktika segédanyag
* Eszterházy Károly Főiskola pedagógiai segédlete http://www.pedtori.extra.hu/20061116/DIDAKTIKA.doc
[[Kategória:Tanulás]]
| |||